Ipsos MMI
Dagbladet
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
Dagbladet
1000 megkérdezett
A következő Norvégia parlamenti választása -ben: várhatóan 2029-ben kerül megrendezésre.
A(z) Ipsos MMI becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 53,3%-át szereznék meg.
A 2020. december 16.-i, Ipsos MMI által készített friss közvélemény-kutatás szerint a norvég választásokon Senterpartiet vezet 22,3%-kal. Őket követik Arbeiderpartiet: 21,1%-kal, Høyre: 18,9%-kal, Fremskrittspartiet: 12,9%-kal, Sosialistisk Venstreparti: 7,5%-kal, De Grønne: 3,9%-kal, Kristelig Folkeparti: 3,8%-kal, Rødt: 3,7%-kal és Venstre: 3,5%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 2,4%-át érik el.
A Ipsos MMI a PolitPro pontszámban 100-ból 87 pontot ért el.
Átlagosan a Ipsos MMI felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 0,7 százalékponttal térnek el.
A felmérések 32%-ában a Ipsos MMI magasabbra értékeli a Arbeiderpartiet eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 41%-ában a Ipsos MMI alacsonyabbra értékeli a Høyre eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A norvég választáshoz tartozó bejutási küszöb 4%-nál van.
A Norstat legfrissebb adatai szerint várhatóan 6 párt jut be, és szerez mandátumot a norvég parlamentben: Arbeiderpartiet 56 képviselővel, Høyre 44 képviselővel, Fremskrittspartiet 23 képviselővel, Senterpartiet 23 képviselővel, Sosialistisk Venstreparti 14 képviselővel és Rødt 9 képviselővel.
A norvég parlament, a Storting, 169 képviselőből áll, akiket négyévente választanak. A választási rendszer arányos, és 19 választókerületben (a hagyományos tartományoknak/fylkéknek megfelelően) zajlik. A 169 mandátumból 150-et közvetlenül, kerületi mandátumként osztanak ki a választókerületekben. A fennmaradó 19 hely kompenzációs mandátum (utjevningsmandater), minden választókerületre egy jut, célja az országos arányosság biztosítása a szavazatarány és a mandátumelosztás között. Különlegesség, hogy a Stortingot a teljes négyéves ciklusra választják – a norvég alkotmány szerint előrehozott választásokra nincs lehetőség.
Norvégiában a kerületi mandátumok megszerzéséhez nincs rögzített százalékos küszöb; itt az adott választókerület eredménye számít. Azonban ahhoz, hogy egy párt részt vehessen a 19 kompenzációs mandátum elosztásában, el kell érnie az országos 4%-os küszöböt. Ez a küszöb rendkívül fontos a norvég politikában, mivel a 4%-os határ átlépése vagy elvétése gyakran dönti el, hogy melyik politikai blokk (bal- vagy jobbközép) tud többséget alakítani a Stortingban.
Norvégia az úgynevezett „negatív parlamentarizmust” gyakorolja. Ez azt jelenti, hogy egy kormánynak hivatalba lépésekor nem kell formális bizalmi szavazást nyernie a parlamentben; elegendő, ha a Stortingban nincs aktív többség ellene. Ez kedvez a kisebbségi kormányok megalakulásának, amelyek Norvégiában nagyon elterjedtek. Ezek a kormányok szilárd megállapodásokra támaszkodnak a parlamenti támogató pártokkal a költségvetések és fontos törvények elfogadásához. A politikai kultúra erősen a konszenzusra és a pártokon átívelő együttműködésre épül.