Kantar TNS
TV2
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
TV2
980 megkérdezett
A következő Parlamenti választás Norvégiában: várhatóan 2029-ben kerül megrendezésre.
A Kantar TNS becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 43,8%-át szereznék meg.
A Kantar TNS friss, Norvégiára vonatkozó pártpreferencia-felmérése szerint Arbeiderpartiet áll az élen 24,8%-kal. Mögöttük Høyre: 24,6%-kal, Senterpartiet: 14,8%-kal, Fremskrittspartiet: 12,3%-kal, Sosialistisk Venstreparti: 7%-kal, De Grønne: 4,6%-kal, Kristelig Folkeparti: 4,1%-kal, Rødt: 3,8%-kal és Venstre: 2,3%-kal sorakoznak. Egyéb pártok a szavazatok 0%-át érik el.
A Kantar TNS a PolitPro pontszámban 100-ból 77 pontot ért el.
Átlagosan a Kantar TNS felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 1,6 százalékponttal térnek el.
A felmérések 29%-ában a Kantar TNS magasabbra értékeli a Høyre eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 23%-ában a Kantar TNS magasabbra értékeli a Rødt eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 26%-ában a Kantar TNS magasabbra értékeli a Sosialistisk Venstreparti eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 23%-ában a Kantar TNS alacsonyabbra értékeli a Arbeiderpartiet eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 31%-ában a Kantar TNS alacsonyabbra értékeli a Fremskrittspartiet eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 20%-ában a Kantar TNS alacsonyabbra értékeli a Høyre eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A norvég választáshoz tartozó bejutási küszöb 4%-nál van.
A Kantar TNS legfrissebb adatai szerint várhatóan 7 párt jut be, és szerez mandátumot a norvég parlamentben: Arbeiderpartiet 46 képviselővel, Høyre 46 képviselővel, Senterpartiet 28 képviselővel, Fremskrittspartiet 22 képviselővel, Sosialistisk Venstreparti 12 képviselővel, De Grønne 8 képviselővel és Kristelig Folkeparti 7 képviselővel.
A norvég parlament, a Storting, 169 képviselőből áll, akiket négyévente választanak. A választási rendszer arányos, és 19 választókerületben (a hagyományos tartományoknak/fylkéknek megfelelően) zajlik. A 169 mandátumból 150-et közvetlenül, kerületi mandátumként osztanak ki a választókerületekben. A fennmaradó 19 hely kompenzációs mandátum (utjevningsmandater), minden választókerületre egy jut, célja az országos arányosság biztosítása a szavazatarány és a mandátumelosztás között. Különlegesség, hogy a Stortingot a teljes négyéves ciklusra választják – a norvég alkotmány szerint előrehozott választásokra nincs lehetőség.
Norvégiában a kerületi mandátumok megszerzéséhez nincs rögzített százalékos küszöb; itt az adott választókerület eredménye számít. Azonban ahhoz, hogy egy párt részt vehessen a 19 kompenzációs mandátum elosztásában, el kell érnie az országos 4%-os küszöböt. Ez a küszöb rendkívül fontos a norvég politikában, mivel a 4%-os határ átlépése vagy elvétése gyakran dönti el, hogy melyik politikai blokk (bal- vagy jobbközép) tud többséget alakítani a Stortingban.
Norvégia az úgynevezett „negatív parlamentarizmust” gyakorolja. Ez azt jelenti, hogy egy kormánynak hivatalba lépésekor nem kell formális bizalmi szavazást nyernie a parlamentben; elegendő, ha a Stortingban nincs aktív többség ellene. Ez kedvez a kisebbségi kormányok megalakulásának, amelyek Norvégiában nagyon elterjedtek. Ezek a kormányok szilárd megállapodásokra támaszkodnak a parlamenti támogató pártokkal a költségvetések és fontos törvények elfogadásához. A politikai kultúra erősen a konszenzusra és a pártokon átívelő együttműködésre épül.