Választási felmérés – Norvégia: A Kantar TNS eredményei (2020. június 2.)

A InFact legfrissebb adatai szerint várhatóan 7 párt jut be, és szerez mandátumot a norvég parlamentben: Høyre 49 képviselővel, Arbeiderpartiet 37 képviselővel, Fremskrittspartiet 34 képviselővel, Sosialistisk Venstreparti 17 képviselővel, Rødt 11 képviselővel, Venstre 11 képviselővel és Senterpartiet 10 képviselővel.

A norvég parlament, a Storting, 169 képviselőből áll, akiket négyévente választanak. A választási rendszer arányos, és 19 választókerületben (a hagyományos tartományoknak/fylkéknek megfelelően) zajlik. A 169 mandátumból 150-et közvetlenül, kerületi mandátumként osztanak ki a választókerületekben. A fennmaradó 19 hely kompenzációs mandátum (utjevningsmandater), minden választókerületre egy jut, célja az országos arányosság biztosítása a szavazatarány és a mandátumelosztás között. Különlegesség, hogy a Stortingot a teljes négyéves ciklusra választják – a norvég alkotmány szerint előrehozott választásokra nincs lehetőség.

Norvégiában a kerületi mandátumok megszerzéséhez nincs rögzített százalékos küszöb; itt az adott választókerület eredménye számít. Azonban ahhoz, hogy egy párt részt vehessen a 19 kompenzációs mandátum elosztásában, el kell érnie az országos 4%-os küszöböt. Ez a küszöb rendkívül fontos a norvég politikában, mivel a 4%-os határ átlépése vagy elvétése gyakran dönti el, hogy melyik politikai blokk (bal- vagy jobbközép) tud többséget alakítani a Stortingban.

Norvégia az úgynevezett „negatív parlamentarizmust” gyakorolja. Ez azt jelenti, hogy egy kormánynak hivatalba lépésekor nem kell formális bizalmi szavazást nyernie a parlamentben; elegendő, ha a Stortingban nincs aktív többség ellene. Ez kedvez a kisebbségi kormányok megalakulásának, amelyek Norvégiában nagyon elterjedtek. Ezek a kormányok szilárd megállapodásokra támaszkodnak a parlamenti támogató pártokkal a költségvetések és fontos törvények elfogadásához. A politikai kultúra erősen a konszenzusra és a pártokon átívelő együttműködésre épül.