Opinion
ABC
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
ABC
1001 megkérdezett
A következő Norvégia parlamenti választása -ben: várhatóan 2029-ben kerül megrendezésre.
A Opinion becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 27,8%-át szereznék meg.
A 2024. április 5.-i, Opinion által készített friss közvélemény-kutatás szerint a norvég választásokon Høyre vezet 30,5%-kal. Őket követik Arbeiderpartiet: 19%-kal, Fremskrittspartiet: 15,3%-kal, Sosialistisk Venstreparti: 9,4%-kal, Senterpartiet: 5,3%-kal, Venstre: 5,2%-kal, Rødt: 4,2%-kal, De Grønne: 3,4%-kal és Kristelig Folkeparti: 3,3%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 4,4%-át érik el.
A Opinion a PolitPro pontszámban 100-ból 78 pontot ért el.
Átlagosan a Opinion felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 1,1 százalékponttal térnek el.
A felmérések 29%-ában a Opinion magasabbra értékeli a Fremskrittspartiet eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 26%-ában a Opinion magasabbra értékeli a Høyre eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 33%-ában a Opinion alacsonyabbra értékeli a Arbeiderpartiet eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 25%-ában a Opinion alacsonyabbra értékeli a Høyre eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A norvég választáshoz tartozó bejutási küszöb 4%-nál van.
A Kantar legfrissebb adatai szerint várhatóan 9 párt jut be, és szerez mandátumot a norvég parlamentben: Arbeiderpartiet 42 képviselővel, Høyre 34 képviselővel, Senterpartiet 24 képviselővel, Fremskrittspartiet 20 képviselővel, Sosialistisk Venstreparti 16 képviselővel, Rødt 11 képviselővel, De Grønne 8 képviselővel, Venstre 7 képviselővel és Kristelig Folkeparti 7 képviselővel.
A norvég parlament, a Storting, 169 képviselőből áll, akiket négyévente választanak. A választási rendszer arányos, és 19 választókerületben (a hagyományos tartományoknak/fylkéknek megfelelően) zajlik. A 169 mandátumból 150-et közvetlenül, kerületi mandátumként osztanak ki a választókerületekben. A fennmaradó 19 hely kompenzációs mandátum (utjevningsmandater), minden választókerületre egy jut, célja az országos arányosság biztosítása a szavazatarány és a mandátumelosztás között. Különlegesség, hogy a Stortingot a teljes négyéves ciklusra választják – a norvég alkotmány szerint előrehozott választásokra nincs lehetőség.
Norvégiában a kerületi mandátumok megszerzéséhez nincs rögzített százalékos küszöb; itt az adott választókerület eredménye számít. Azonban ahhoz, hogy egy párt részt vehessen a 19 kompenzációs mandátum elosztásában, el kell érnie az országos 4%-os küszöböt. Ez a küszöb rendkívül fontos a norvég politikában, mivel a 4%-os határ átlépése vagy elvétése gyakran dönti el, hogy melyik politikai blokk (bal- vagy jobbközép) tud többséget alakítani a Stortingban.
Norvégia az úgynevezett „negatív parlamentarizmust” gyakorolja. Ez azt jelenti, hogy egy kormánynak hivatalba lépésekor nem kell formális bizalmi szavazást nyernie a parlamentben; elegendő, ha a Stortingban nincs aktív többség ellene. Ez kedvez a kisebbségi kormányok megalakulásának, amelyek Norvégiában nagyon elterjedtek. Ezek a kormányok szilárd megállapodásokra támaszkodnak a parlamenti támogató pártokkal a költségvetések és fontos törvények elfogadásához. A politikai kultúra erősen a konszenzusra és a pártokon átívelő együttműködésre épül.