Felfelé ívelő trendben: Futuro Nazionale
+2,7 növekedés az elmúlt 30 napban
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
+2,7 növekedés az elmúlt 30 napban
-1,1 veszteség az elmúlt 30 napban
A következő Parlamenti választás Olaszországban: várhatóan 2027-ben kerül megrendezésre.
A jelenlegi választási trend alapján az olasz kormánypártok a mandátumok 50,5%-át szereznék meg.
Az olasz választáshoz kapcsolódó PolitPro trendet jelenleg a Fratelli d’Italia vezeti 29,3%-kal. Őket követi a Partito Democratico: 21,9%-kal, Movimento 5 Stelle: 12,2%-kal, Forza Italia: 8,5%-kal, Lega: 7%-kal, AVS: 6,6%-kal, Azione: 3,2%-kal, Futuro Nazionale: 2,7%-kal, Italia Viva: 2,3%-kal, Più Europa: 1,6%-kal és NM: 1%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 3,7%-át érik el.
A választási trendben mért 50,5%-os mandátumarányával a jelenlegi kormány többsége Olaszország területén pengeélen táncol. Ha ma lenne a Parlamenti választás Olaszországban, minimális elmozdulások vagy az intézetek statisztikai hibahatára döntene arról, hogy a Fratelli d’Italia, Lega és Forza Italia meg tudja-e tartani szűk parlamenti többségét.
A PolitPro választási trend több, mint egy egyszerű pillanatkép. Az összes releváns közvélemény-kutató intézet adatát egy súlyozott átlagba összesítjük az olasz választásokra vonatkozóan. Mivel a klasszikus „kire szavazna most vasárnap?” típusú kérdések módszertani okokból ingadozhatnak, trendünk statisztikailag megbízhatóbb alapot nyújt: kiszűri a rövid távú kiugrásokat, és láthatóvá teszi a valódi politikai dinamikát.
Több adatforrás kombinálásával minimalizáljuk a véletlenszerű hatások kockázatát. Minden mérés hordoz egy statisztikai hibahatárt (többnyire 1,5% és 3% között). Az Olaszországra vonatkozó elemzésünk pontosan megmutatja, hogy egy párt erősödése tartós folyamat-e, vagy csupán egyetlen intézet mérési pontatlanságáról van szó.
A számítás transzparens matematikai modellen alapul: a frissebb mérések nagyobb súlyt kapnak, mint a régebbiek. Emellett figyelembe vesszük az intézetek korábbi előrejelzési pontosságát is a módszertani torzítások kompenzálására. Az eredmény egy érvényes trendvonal, amely pontosan tükrözi Olaszország pártrendszerének állapotát.
Az olasz választáshoz tartozó küszöb 3%-nál van.
A választási trend alapján 7 párt jutna be az olasz parlamentbe: Fratelli d’Italia 133 képviselővel, Partito Democratico 99 képviselővel, Movimento 5 Stelle 55 képviselővel, Forza Italia 38 képviselővel, Lega 31 képviselővel, AVS 30 képviselővel és Azione 14 képviselővel.
Az olasz parlament két egyenrangú kamarából áll: a Képviselőházból (Camera dei deputati) és a Szenátusból (Senato della Repubblica). A 2020-as parlamenti reform óta a helyek száma 400 képviselőre és 200 szenátorra csökkent. A jelenlegi választási rendszer, az úgynevezett „Rosatellum”, egy vegyes rendszer. A helyek mintegy 37%-át többségi választási rendszerben, egyéni választókerületekben osztják ki (aki a legtöbb szavazatot kapja, az nyer), míg körülbelül 61%-át arányosan, pártlistákon keresztül osztják el. A fennmaradó helyeket a külföldön élő olaszok számára tartják fenn. Ez a struktúra a regionális képviselet és az országos pártok ereje közötti egyensúlyt hivatott megteremteni.
Olaszországban különböző küszöbértékek (választási küszöbök) vannak érvényben, hogy megakadályozzák a parlament túlzott fragmentálódását. Egyes pártoknak országosan legalább 3%-ot kell elérniük a szavazatokból ahhoz, hogy bekerüljenek az arányos mandátumok elosztásába. A koalíciók esetében a küszöb összesen 10%, feltéve, hogy legalább egy résztvevő párt átlépi a 3%-os határt. Az 1% és 3% közötti eredményt elérő koalíción belüli pártok szavazatait a koalíciónak írják jóvá, de magukra a pártokra nézve elvesznek. Ezek a komplex küszöbök gyakran arra kényszerítik a pártokat, hogy már a választások előtt nagy szövetségeket kössenek.
Az olasz kormányalakítás gyakran hosszadalmas folyamat, mivel az alkotmány „tökéletes kétkamarás rendszert” ír elő: minden kormánynak szüksége van a parlament mindkét kamarájának bizalmára. A választások után a Köztársasági Elnök konzultációkat folytat a pártvezetőkkel, és megbíz egy személyt a kormányalakítással, aki stabil többséget tud felmutatni mindkét házban. A választási rendszer miatt szinte mindig többpárti koalíciókra van szükség. Válságos időkben Olaszországban többször is alakultak „technokrata kormányok”, amelyeket párton kívüli szakértők vezettek, és széles parlamenti többség támogatott.
Az intézetekre vonatkozó PolitPro Score-ban a közvélemény-kutató intézetek megbízhatóságát értékeljük, a választásokon mutatott pontosságuk és a választási trendtől való eltérésük alapján. A pártok értékeinek a választási trendtől való jelentős eltérései pontlevonással járnak, mivel ezek pártok előnyben részesítésére vagy hátrányos megkülönböztetésére utalhatnak. A Score maximális értéke 100.
Vannak szabad választások, független intézmények és széleskörű politikai jogok.
Olaszország a PolitPro Demokrácia Pontszámában 74 pontot ér el a 100-ból.
Az elmúlt 10 évben a demokrácia pontszáma jelentősen romlott.
Értékeli, hogy Olaszországban mennyire erősen védett a hatalmi ágak szétválasztása, a független bíróságok és az alapvető jogok.
Értékeli, hogy Olaszországban a választások szabadok, tisztességesek és nyíltak-e, és a kormány valóban választott-e.
Értékeli, hogy a politikai döntések Olaszországban érveken és nyilvános vitán alapulnak-e.
Értékeli, hogy Olaszországban minden állampolgár egyenlő mértékben részt vesz-e, származástól, jövedelemtől vagy iskolai végzettségtől függetlenül.
Megmutatja, hogy Olaszországban a lakosság mennyire erősen gyakorol befolyást pártokon, egyesületeken vagy csoportokon keresztül.
A PolitPro Demokrácia Pontszám a demokrácia különböző aspektusait értékeli a Varieties of Democracy (V-Dem) projekt tudományos adatai alapján. Ezt a nemzetközi kutatási projektet a Göteborgi Egyetem (Svédország) és a Notre Dame Egyetem (USA) vezeti. Több mint 3500 szakértő értékeli országaik demokratikus minőségét szabványosított kritériumok szerint. A PolitPro kombinálja és bővíti ezeket az adatokat, hogy érthető és összehasonlítható módon mutassa be őket. A pontszám 0 és 100 pont között mozog.
A parlament választja a kormányt, az elnöknek általában csak reprezentatív feladatai vannak.
Nincs elérhető információ.
A választások után az újonnan megválasztott kamarák összeülnek alakuló ülésükre, hogy megválasszák az adott házak elnökeit. Döntő lépés a miniszterelnök (Presidente del Consiglio) kinevezése az államelnök által. Amint a kabinet letette az esküt, a kormánynak tíz napon belül bizalmi szavazáson kell átesnie a Képviselőházban és a Szenátusban. Csak a sikeres szavazás után válik a kormány teljesen cselekvőképessé. A törvényhozási ciklus öt évig tart, hacsak a parlamentet nem oszlatják fel idő előtt – ami Olaszországban történelmileg gyakori esemény.
Választójoggal rendelkezik minden 18 éven felüli olasz állampolgár. Fontos újdonság 2021 óta, hogy a Szenátusba is már 18 éves kortól lehet szavazni (korábban 25 év volt a korhatár). Az olaszországi választási részvétel történelmileg nagyon magas volt, azonban az utóbbi években csökkent, ami a növekvő politikai elidegenedést tükrözi. Jelentős jellemző a külföldön élő olaszok választójoga, akik saját külföldi választókerületükben választják meg képviselőiket. A politikai táj hagyományosan erős regionális különbségekkel jellemezhető az iparilag fejlett Észak és a strukturálisan gyengébb Dél között.
Európa államszövetsége, közös jogszabályokkal, egységes belső piaccal és demokratikus normákkal.
Európa és Észak-Amerika közötti katonai védelmi szövetség.
A világ hét vezető ipari államát tömörítő csoport.
A világ legnagyobb ipari és feltörekvő gazdaságainak fóruma a világgazdasági kérdések megvitatására.
Európai szervezet a béke, biztonság és emberi jogok előmozdítására.
Gazdagabb országok szövetsége a gazdasági és fejlesztési együttműködés céljából.
A következő Parlamenti választás Olaszországban: várhatóan 2027-ben kerül megrendezésre. Addig is az aktuális választási felmérések a legfontosabb barométerként szolgálnak a politikai hangulat mérésére Olaszország-ban.
A Göteborgi Egyetem kutatási adatai a demokrácia témakörében. Független politikai szakértők a világ minden tájáról tudományos kritériumok alapján értékelik a politikai rendszereket.V-Dem – Varieties of Democracy
Coppedge, Michael, John Gerring, Carl Henrik Knutsen, Staffan I. Lindberg, Jan Teorell, David Altman, Fabio Angiolillo, Michael Bernhard, Agnes Cornell, M. Steven Fish, Linnea Fox, Lisa Gastaldi, Haakon Gjerløw, Adam Glynn, Ana Good God, Sandra Grahn, Allen Hicken, Katrin Kinzelbach, Joshua Krusell, Kyle L. Marquardt, Kelly McMann, Valeriya Mechkova, Juraj Medzihorsky, Natalia Natsika, Anja Neundorf, Pamela Paxton, Daniel Pemstein, Johannes von Römer, Brigitte Seim, Rachel Sigman, Svend-Erik Skaaning, Jeffrey Staton, Aksel Sundström, Marcus Tannenberg, Eitan Tzelgov, Yi-ting Wang, Felix Wiebrecht, Tore Wig, Steven Wilson and Daniel Ziblatt. 2025. "V-Dem 2025 Dataset v15" Varieties of Democracy (V-Dem) Project.
A Göteborgi Egyetem kutatási projektje. Nemzetközi politológusok egységes kritériumok alapján értékelik a pártok politikai alapállását világszerte.V-Party – Parties of the World Dataset
Staffan I. Lindberg, Nils D¨upont, Masaaki Higashijima, Yaman Berker Kavasoglu, Kyle L. Marquardt, Michael Bernhard, Holger D¨oring, Allen Hicken, Melis Laebens, Juraj Medzihorsky, Anja Neundorf, Ora John Reuter, Saskia Ruth–Lovell, Keith R. Weghorst, Nina Wiesehomeier, Joseph Wright, Nazifa Alizada, Paul Bederke, Lisa Gastaldi, Sandra Grahn, Garry Hindle, Nina Ilchenko, Johannes von Römer, Steven Wilson, Daniel Pemstein, Brigitte Seim. 2022. Varieties of Party Identity and Organization (V–Party) Dataset V2. Varieties of Democracy (V–Dem) Project.
A Brémai Egyetem hosszú távú kutatási adatai. Dokumentálja a pártokat és kormányokat a politikai összehasonlításokhoz.ParlGov – Parliamentary Democracy Data
Döring, Holger and Philip Manow. 2024. Parliaments and governments database (ParlGov): Information on parties, elections and cabinets in established democracies.
Európa legfontosabb szakértői felmérése a pártálláspontokról. Több mint 400 politikatudós különböző országokból dokumentálja a pártok álláspontjait tudományos kritériumok alapján.CHES – Chapel Hill Szakértői Felmérés
Rovny, Jan, Ryan Bakker, Liesbet Hooghe, Seth Jolly, Gary Marks, Jonathan Polk, Marco Steenbergen, and Milada Vachudova. “25 Years of Political Party Positions in Europe: The Chapel Hill Expert Survey, 1999-2024,”