Felfelé ívelő trendben: Kaghakatsiakan Paymanagir
+5,0 növekedés az elmúlt 90 napban
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
+5,0 növekedés az elmúlt 90 napban
-3,6 veszteség az elmúlt 90 napban
A következő Örményországi parlamenti választás: várhatóan 2031-ben kerül megrendezésre.
Kapd meg a legfrissebb választási felméréseket és politikai trendeket közvetlenül a Google keresési találatai között.
Az örmény választáshoz kapcsolódó PolitPro trendet jelenleg a Kaghakatsiakan Paymanagir vezeti 49,8%-kal. Őket követi a Uzhegh Hayastan: 23,3%-kal, Hayastan dashink: 10%-kal és Bargavatch Hayastan: 4%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 12,9%-át érik el.
A PolitPro választási trend több, mint egy egyszerű pillanatkép. Az összes releváns közvélemény-kutató intézet adatát egy súlyozott átlagba összesítjük az örmény választásra vonatkozóan. Mivel a klasszikus „kire szavazna most vasárnap?” típusú kérdések módszertani okokból ingadozhatnak, trendünk statisztikailag megbízhatóbb alapot nyújt: kiszűri a rövid távú kiugrásokat, és láthatóvá teszi a valódi politikai dinamikát.
Több adatforrás kombinálásával minimalizáljuk a véletlenszerű hatások kockázatát. Minden mérés hordoz egy statisztikai hibahatárt (többnyire 1,5% és 3% között). Az Örményországra vonatkozó elemzésünk pontosan megmutatja, hogy egy párt erősödése tartós folyamat-e, vagy csupán egyetlen intézet mérési pontatlanságáról van szó.
A számítás transzparens matematikai modellen alapul: a frissebb mérések nagyobb súlyt kapnak, mint a régebbiek. Emellett figyelembe vesszük az intézetek korábbi előrejelzési pontosságát is a módszertani torzítások kompenzálására. Az eredmény egy érvényes trendvonal, amely pontosan tükrözi az örmény pártrendszer állapotát.
Az örményországi választáshoz tartozó küszöb 5%-nál van.
A választási felmérések nem jóslatok, hanem pillanatfelvételek statisztikai ingadozásokkal. A valósághű kép eléréséhez naponta 100 000 választási kimenetelt szimulálunk a PolitPro választási trendjei alapján, az úgynevezett „Monte-Carlo-módszerrel”. Figyelembe vesszük a tipikus szavazói vándorlásokat és a politikai trendeket. Algoritmusunk számos forgatókönyvet tesztel – a táboron belüli kisebb elmozdulásoktól a politikai meglepetésekig –, hogy meghatározza a pártok és koalíciók tényleges esélyeit a sikerre.
A választási trend alapján 3 párt jutna be az örmény Nemzetgyűlésbe: Kaghakatsiakan Paymanagir 61 képviselővel, Uzhegh Hayastan 28 képviselővel és Hayastan dashink 12 képviselővel.
Örményország Nemzetgyűlése (Asgajin Schoghow) legalább 101 képviselőből áll, akiket ötéves időtartamra választanak. A 2015-ös alkotmányreform óta Örményország parlamentáris köztársaság. A választási rendszer egyetlen országos választókerületben, zárt listás, arányos képviseleten alapul. Különlegessége a „stabil többségi záradék”: ha az első forduló után egyetlen párt vagy koalíció sem szerez abszolút többséget, a rendszer mechanizmusokat (például bónuszmandátumokat vagy második fordulót) biztosít annak érdekében, hogy a legerősebb erő a mandátumok több mint 54%-ával rendelkezzen, és így stabilan kormányozhasson.
Az örmény Nemzetgyűlésbe való bejutáshoz eltérő választási küszöbök érvényesek: az egyes pártoknak országosan 5%-os, míg a választási szövetségeknek (koalícióknak) 7%-os küszöböt kell elérniük (háromnál több párt esetén ez esetenként magasabb lehet). E küszöbök ellenére az alkotmány garantálja, hogy legalább három politikai erő képviseltesse magát a parlamentben. Amennyiben csak két párt lépi át a küszöböt, a harmadik legerősebb erő – százalékos eredményétől függetlenül – bejut a parlamentbe, biztosítva ezzel a parlamenti ellenzék létét.
Örményországban a kormányalakítás szorosan összefügg a választási eredménnyel. A miniszterelnököt a parlamenti többség jelöli, és az elnök nevezi ki. Mivel a rendszer „stabil többséget” kényszerít ki, gyakran alakul ki erős kormánypárt vagy szilárd blokk. Amennyiben a választási eredmények kihirdetését követő hat napon belül nem jön létre stabil többséget alkotó koalíció, második fordulóra kerül sor a két legerősebb erő között. Ennek a második fordulónak a győztese további mandátumokat kap, hogy elérje az alkotmányban előírt 54%-os kormányzati többséget.
Örményország a globális turbulenciák ellenére is robusztus gazdasági növekedést mutat, a nemzetközi intézmények 2026-ra több mint 5%-os növekedést prognosztizálnak. Az...
Örményország a június 7-i parlamenti választások előtt identitásával küzd. Több mint 100 000 kitelepített karabahi örmény harcol a választójogáért, miközben...
Örményország geopolitikájának mélyreható átalakulását éli, amely egyre inkább elválasztja az országot hagyományos szövetségesétől, Oroszországtól, és közelebb viszi a Nyugathoz. Jelenleg...
Örményország egy irányt mutató parlamenti választás küszöbén áll, amely mélyen megosztja az országot. A politikai kultúrát éles polarizáció jellemzi, miközben...
Örményország kritikus fázisba lépett energia-, klíma- és infrastruktúra-politikájában. Az ország erőteljesen halad előre energiaellátásának diverzifikálásával megújuló források és infrastruktúra-fejlesztés révén....
Örményország mély társadalmi megosztottságot él át, amely a közelgő parlamenti választások előtt kiéleződik. Különösen egy markáns generációs szakadék mutatkozik: míg...
Örményország kormánya alapvető oktatási reformot hajt végre, miközben a fiatalok munkanélküliségi rátája 2024-ben riasztóan magas, 26,24 százalék volt. Egy májusban...
2026. szeptember 1-jétől az örmény családok 500 000 dram (körülbelül 1300 amerikai dollár) egyszeri születési támogatást kapnak minden újszülött után,...
Örményország nyugdíjasai 2026. április 1-jétől érezhető változást tapasztalnak: a minimálnyugdíj 46 000 dramra emelkedett, az alacsonyabb nyugdíjak pedig 10 000...
Örményország forradalmasítja a munkaerőpiacot: a kormány eltörli a 65 éves korhatárt az állami alkalmazottak számára, ami közvetlen válasz a demográfiai...
Oroszország legutóbbi, az örmény mezőgazdasági termékekre és konyakra vonatkozó importkorlátozásaira válaszul, amelyek érzékenyen érintik a hagyományos exportágazatokat, az Európai Unió...
Örményország továbbra is megtagadja az LMBTQ+ közösségtől az alapvető jogi védelmet: átfogó diszkriminációellenes törvény, amely kifejezetten magában foglalná a szexuális...
Örményország átalakítja bevándorlási politikáját: 2026. november 1-jétől megszűnik a népszerű 10 éves különleges útlevél, amelyet egy digitalizált rendszer vált fel....
Az intézetekre vonatkozó PolitPro Score-ban a közvélemény-kutató intézetek megbízhatóságát értékeljük, a választásokon mutatott pontosságuk és a választási trendtől való eltérésük alapján. A pártok értékeinek a választási trendtől való jelentős eltérései pontlevonással járnak, mivel ezek pártok előnyben részesítésére vagy hátrányos megkülönböztetésére utalhatnak. A Score maximális értéke 100.
Vannak szabad választások, de a kormány ellenőrzése és a jogállamiság korlátozott.
Örményország a PolitPro Demokrácia Pontszámában 47 pontot ér el a 100-ból.
Az elmúlt 10 évben a demokrácia mutatója jelentősen javult.
A PolitPro Demokrácia Pontszám a demokrácia különböző aspektusait értékeli a Varieties of Democracy (V-Dem) projekt tudományos adatai alapján. Ezt a nemzetközi kutatási projektet a Göteborgi Egyetem (Svédország) és a Notre Dame Egyetem (USA) vezeti. Több mint 3500 szakértő értékeli országaik demokratikus minőségét szabványosított kritériumok szerint. A PolitPro kombinálja és bővíti ezeket az adatokat, hogy érthető és összehasonlítható módon mutassa be őket. A pontszám 0 és 100 pont között mozog.
A parlament választja a kormányt, az elnöknek általában csak reprezentatív feladatai vannak.
A választást egyetlen fordulóban döntik el.
A választások után az új Nemzetgyűlés megtartja alakuló ülését. Fontos formai lépés a miniszterelnök parlamenti többség általi megerősítése. Örményországban a miniszterelnök rendkívül erős pozícióval rendelkezik, és ő határozza meg a politika irányvonalát, míg a köztársasági elnök elsősorban reprezentatív feladatokat lát el. A választások utáni különlegesség a nemzeti kisebbségek (jezidák, oroszok, asszírok és kurdok) számára garantált parlamenti mandátumok, akik a pártok speciális listás helyein keresztül jutnak be a törvényhozásba.
Minden 18. életévét betöltött örmény állampolgár jogosult szavazni. Örményország politikai tájképe a 2018-as „Bársonyos Forradalom” óta jelentősen megváltozott, és ma a reformorientált erők és a hagyományos ellenzék közötti versengés jellemzi. A választási részvétel gyakran 50% körül ingadozik. Meghatározó téma a hatalmas örmény diaszpóra bevonása, amely bár óriási gazdasági és politikai szerepet játszik, a nemzeti választásokon való részvételhez fizikailag jelen kell lennie Örményországban (levélszavazás nem lehetséges).
Európai szervezet a béke, biztonság és emberi jogok előmozdítására.
Oroszország vezette védelmi szövetség, amely volt szovjet államokat tömörít.
A következő Örményországi parlamenti választás: várhatóan 2031-ben kerül megrendezésre. Addig is az aktuális választási felmérések a legfontosabb barométerként szolgálnak a politikai hangulat mérésére Örményország-ban.
A Göteborgi Egyetem kutatási adatai a demokrácia témakörében. Független politikai szakértők a világ minden tájáról tudományos kritériumok alapján értékelik a politikai rendszereket.V-Dem – Varieties of Democracy
Coppedge, Michael, John Gerring, Carl Henrik Knutsen, Staffan I. Lindberg, Jan Teorell, David Altman, Fabio Angiolillo, Michael Bernhard, Agnes Cornell, M. Steven Fish, Linnea Fox, Lisa Gastaldi, Haakon Gjerløw, Adam Glynn, Ana Good God, Allen Hicken, Katrin Kinzelbach, Kyle L. Marquardt, Kelly McMann, Valeriya Mechkova, Anja Neundorf, Pamela Paxton, Daniel Pemstein, Josefine Pernes, Johannes von Römer, Brigitte Seim, Rachel Sigman, Svend-Erik Skaaning, Jeffrey Staton, Aksel Sundström, Marcus Tannenberg, Eitan Tzelgov, Yi-ting Wang, Tore Wig, and Daniel Ziblatt. 2026. "V-Dem Codebook v16" Varieties of Democracy (V-Dem) Project.
A Göteborgi Egyetem kutatási projektje. Nemzetközi politológusok egységes kritériumok alapján értékelik a pártok politikai alapállását világszerte.V-Party – Parties of the World Dataset
Staffan I. Lindberg, Nils D¨upont, Masaaki Higashijima, Yaman Berker Kavasoglu, Kyle L. Marquardt, Michael Bernhard, Holger D¨oring, Allen Hicken, Melis Laebens, Juraj Medzihorsky, Anja Neundorf, Ora John Reuter, Saskia Ruth–Lovell, Keith R. Weghorst, Nina Wiesehomeier, Joseph Wright, Nazifa Alizada, Paul Bederke, Lisa Gastaldi, Sandra Grahn, Garry Hindle, Nina Ilchenko, Johannes von Römer, Steven Wilson, Daniel Pemstein, Brigitte Seim. 2022. Varieties of Party Identity and Organization (V–Party) Dataset V2. Varieties of Democracy (V–Dem) Project.
A Brémai Egyetem hosszú távú kutatási adatai. Dokumentálja a pártokat és kormányokat a politikai összehasonlításokhoz.ParlGov – Parliamentary Democracy Data
Döring, Holger and Philip Manow. 2024. Parliaments and governments database (ParlGov): Information on parties, elections and cabinets in established democracies.
Európa legfontosabb szakértői felmérése a pártálláspontokról. Több mint 400 politikatudós különböző országokból dokumentálja a pártok álláspontjait tudományos kritériumok alapján.CHES – Chapel Hill Szakértői Felmérés
Rovny, Jan, Ryan Bakker, Liesbet Hooghe, Seth Jolly, Gary Marks, Jonathan Polk, Marco Steenbergen, and Milada Vachudova. “25 Years of Political Party Positions in Europe: The Chapel Hill Expert Survey, 1999-2024,”