Felfelé ívelő trendben: Partido Socialista
+5,2 növekedés az elmúlt 30 napban
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
+5,2 növekedés az elmúlt 30 napban
-4,8 veszteség az elmúlt 30 napban
A következő Parlamenti választás Portugáliában: várhatóan 2029-ben kerül megrendezésre.
A jelenlegi választási trend alapján a kormánypártok Portugáliában 30,0%-os mandátumarányt szereznének meg.
A portugáliai választáshoz kapcsolódó PolitPro trendet jelenleg a Aliança Democrática vezeti 28,8%-kal. Őket követi a Partido Socialista: 28,6%-kal, Chega: 25%-kal, Iniciativa Liberal: 5,3%-kal, CDU: 3,9%-kal, LIVRE: 2,4%-kal, Bloco de Esquerda: 2%-kal és PAN: 1%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 3%-át érik el.
A jelenlegi kormánykoalíció Portugália területén jelenleg csak a mandátumok 30,0%-át szerezné meg, így elveszítené kormányzati többségét. Ez a politikai erőviszonyok jelentős eltolódását jelzi: a Aliança Democrática és PSD alkotta szövetség a jelenlegi állás szerint nem tudná folytatni a kormányzást.
A PolitPro választási trend több, mint egy egyszerű pillanatkép. Az összes releváns közvélemény-kutató intézet adatát egy súlyozott átlagba összesítjük a portugáliai választásra vonatkozóan. Mivel a klasszikus „kire szavazna most vasárnap?” típusú kérdések módszertani okokból ingadozhatnak, trendünk statisztikailag megbízhatóbb alapot nyújt: kiszűri a rövid távú ingadozásokat, és láthatóvá teszi a valódi politikai dinamikát.
Több adatforrás kombinálásával minimalizáljuk a véletlenszerű hatások kockázatát. Minden mérés hordoz egy statisztikai hibahatárt (többnyire 1,5% és 3% között). A Portugáliára vonatkozó elemzésünk pontosan megmutatja, hogy egy párt erősödése tartós folyamat-e, vagy csupán egyetlen intézet mérési pontatlanságáról van szó.
A számítás transzparens matematikai modellen alapul: a frissebb mérések nagyobb súlyt kapnak, mint a régebbiek. Emellett figyelembe vesszük az intézetek korábbi előrejelzési pontosságát is a módszertani torzítások kompenzálására. Az eredmény egy érvényes trendvonal, amely pontosan tükrözi Portugália pártrendszerének állapotát.
A portugál választásokon nincs küszöb.
A választási trend alapján 8 párt jutna be az Assembleia da República-ba: Aliança Democrática 69 képviselővel, Partido Socialista 69 képviselővel, Chega 60 képviselővel, Iniciativa Liberal 12 képviselővel, CDU 9 képviselővel, LIVRE 5 képviselővel, Bloco de Esquerda 4 képviselővel és PAN 2 képviselővel.
A portugál parlament, az Assembleia da República, 230 képviselőből áll, akiket négyéves időtartamra választanak. A választási rendszer arányos, az országot 22 választókerületre osztják (a szárazföldi körzetek, az Azori-szigetek és Madeira autonóm régiói, valamint két külföldi választókerület szerint). A mandátumok elosztása a D’Hondt-módszer szerint történik. Portugáliában zárt listákat alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy a választók pártlistára szavaznak, és nincs közvetlen befolyásuk az egyes jelöltek sorrendjére.
A portugál választási rendszer sajátossága, hogy országos szinten nincs hivatalos törvényi küszöb (mint például a németországi 5%-os küszöb). A parlamentbe jutás tényleges küszöbét az adott választókerület mérete és az ott kiosztandó mandátumok száma (természetes kvórum) határozza meg. A népes választókerületekben, mint Lisszabon vagy Porto, a kisebb pártoknak is reális esélyük van mandátumra, míg a kisebb, belső körzetekben gyakran csak a legerősebb erők jutnak be.
Portugáliában a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnököt, miután konzultált a parlamentben képviselt pártokkal és figyelembe vette a választási eredményeket. Mivel az abszolút többség ritka, gyakran alakulnak koalíciós vagy kisebbségi kormányok. Ismert modell a „Geringonça” (egy kisebbségi kormány informális támogatása baloldali pártok által). A kormánynak nem kell formális bizalmi szavazatot nyernie hivatalba lépéséhez, de megbuktatható a kormányprogram elutasításával vagy a parlament bizalmatlansági indítványával.
Az intézetekre vonatkozó PolitPro Score-ban a közvélemény-kutató intézetek megbízhatóságát értékeljük, a választásokon mutatott pontosságuk és a választási trendtől való eltérésük alapján. A pártok értékeinek a választási trendtől való jelentős eltérései pontlevonással járnak, mivel ezek pártok előnyben részesítésére vagy hátrányos megkülönböztetésére utalhatnak. A Score maximális értéke 100.
Vannak szabad választások, de a kormány ellenőrzése és a jogállamiság korlátozott.
Portugália a PolitPro Demokrácia Pontszámában 76 pontot ér el a 100-ból.
Az elmúlt 10 évben a demokrácia pontszáma jelentősen romlott.
Értékeli, hogy Portugáliában mennyire erősen védett a hatalmi ágak szétválasztása, a független bíróságok és az alapvető jogok.
Értékeli, hogy Portugáliában a választások szabadok, tisztességesek és nyíltak-e, és a kormány valóban választott-e.
Értékeli, hogy a politikai döntések Portugáliában érveken és nyilvános vitán alapulnak-e.
Értékeli, hogy Portugáliában minden állampolgár egyenlő mértékben részt vesz-e, származástól, jövedelemtől vagy iskolai végzettségtől függetlenül.
Megmutatja, hogy Portugáliában a lakosság mennyire erősen gyakorol befolyást pártokon, egyesületeken vagy csoportokon keresztül.
A PolitPro Demokrácia Pontszám a demokrácia különböző aspektusait értékeli a Varieties of Democracy (V-Dem) projekt tudományos adatai alapján. Ezt a nemzetközi kutatási projektet a Göteborgi Egyetem (Svédország) és a Notre Dame Egyetem (USA) vezeti. Több mint 3500 szakértő értékeli országaik demokratikus minőségét szabványosított kritériumok szerint. A PolitPro kombinálja és bővíti ezeket az adatokat, hogy érthető és összehasonlítható módon mutassa be őket. A pontszám 0 és 100 pont között mozog.
[modules/general.government-type.semi_presidential|semi_presidential.description]
Nincs elérhető információ.
A választások után az Assembleia da República összeül első ülésére, hogy megválassza a parlament elnökét (Presidente da Assembleia), aki az államelnök után a második legmagasabb tisztséget tölti be az államban. Amint az új kormányt kinevezték, be kell mutatnia programját a parlamentnek. A kormányprogramról szóló vita kulcsfontosságú pillanat a választások után; ha nem fogadnak el abszolút többséggel elutasító indítványt, a kormány legitimnek tekintendő. A törvényhozási időszak négy évig tart, de az elnök által a parlament feloszlatásával lerövidíthető.
Minden 18 éven felüli portugál állampolgár jogosult szavazni. Portugáliában automatikus választói regisztrációs rendszer működik minden belföldön élő állampolgár számára. Fontos jellemző a diaszpóra bevonása: a külföldön élő portugálok négy saját képviselőt választanak (kettőt Európából és kettőt a világ többi részéről). A választási részvétel az elmúlt évtizedekben tendenciózusan csökkent, ami vitákat váltott ki a választók mozgósítását célzó reformokról. A választói magatartást gyakran jellemzi az urbánus tengerparti régiók és az inkább konzervatív vidéki hátország közötti ellentét.
Európa államszövetsége, közös jogszabályokkal, egységes belső piaccal és demokratikus normákkal.
Európa és Észak-Amerika közötti katonai védelmi szövetség.
Európai szervezet a béke, biztonság és emberi jogok előmozdítására.
Gazdagabb országok szövetsége a gazdasági és fejlesztési együttműködés céljából.
A következő Parlamenti választás Portugáliában: várhatóan 2029-ben kerül megrendezésre. Addig is az aktuális választási felmérések a legfontosabb barométerként szolgálnak a politikai hangulat mérésére Portugália-ban.
A Göteborgi Egyetem kutatási adatai a demokrácia témakörében. Független politikai szakértők a világ minden tájáról tudományos kritériumok alapján értékelik a politikai rendszereket.V-Dem – Varieties of Democracy
Coppedge, Michael, John Gerring, Carl Henrik Knutsen, Staffan I. Lindberg, Jan Teorell, David Altman, Fabio Angiolillo, Michael Bernhard, Agnes Cornell, M. Steven Fish, Linnea Fox, Lisa Gastaldi, Haakon Gjerløw, Adam Glynn, Ana Good God, Sandra Grahn, Allen Hicken, Katrin Kinzelbach, Joshua Krusell, Kyle L. Marquardt, Kelly McMann, Valeriya Mechkova, Juraj Medzihorsky, Natalia Natsika, Anja Neundorf, Pamela Paxton, Daniel Pemstein, Johannes von Römer, Brigitte Seim, Rachel Sigman, Svend-Erik Skaaning, Jeffrey Staton, Aksel Sundström, Marcus Tannenberg, Eitan Tzelgov, Yi-ting Wang, Felix Wiebrecht, Tore Wig, Steven Wilson and Daniel Ziblatt. 2025. "V-Dem 2025 Dataset v15" Varieties of Democracy (V-Dem) Project.
A Göteborgi Egyetem kutatási projektje. Nemzetközi politológusok egységes kritériumok alapján értékelik a pártok politikai alapállását világszerte.V-Party – Parties of the World Dataset
Staffan I. Lindberg, Nils D¨upont, Masaaki Higashijima, Yaman Berker Kavasoglu, Kyle L. Marquardt, Michael Bernhard, Holger D¨oring, Allen Hicken, Melis Laebens, Juraj Medzihorsky, Anja Neundorf, Ora John Reuter, Saskia Ruth–Lovell, Keith R. Weghorst, Nina Wiesehomeier, Joseph Wright, Nazifa Alizada, Paul Bederke, Lisa Gastaldi, Sandra Grahn, Garry Hindle, Nina Ilchenko, Johannes von Römer, Steven Wilson, Daniel Pemstein, Brigitte Seim. 2022. Varieties of Party Identity and Organization (V–Party) Dataset V2. Varieties of Democracy (V–Dem) Project.
A Brémai Egyetem hosszú távú kutatási adatai. Dokumentálja a pártokat és kormányokat a politikai összehasonlításokhoz.ParlGov – Parliamentary Democracy Data
Döring, Holger and Philip Manow. 2024. Parliaments and governments database (ParlGov): Information on parties, elections and cabinets in established democracies.
Európa legfontosabb szakértői felmérése a pártálláspontokról. Több mint 400 politikatudós különböző országokból dokumentálja a pártok álláspontjait tudományos kritériumok alapján.CHES – Chapel Hill Szakértői Felmérés
Rovny, Jan, Ryan Bakker, Liesbet Hooghe, Seth Jolly, Gary Marks, Jonathan Polk, Marco Steenbergen, and Milada Vachudova. “25 Years of Political Party Positions in Europe: The Chapel Hill Expert Survey, 1999-2024,”