Választási mérés – Portugália: A CESOP–UCP eredményei (2019. szeptember 29.)

A CESOP–UCP legfrissebb adatai alapján várhatóan 10 párt jut be a portugál parlamentbe: Partido Socialista 91 képviselővel, PSD 74 képviselővel, Bloco de Esquerda 24 képviselővel, CDU 14 képviselővel, CDS–Partido Popular 12 képviselővel, PAN 7 képviselővel, Aliança 2 képviselővel, Chega 2 képviselővel, Iniciativa Liberal 2 képviselővel és LIVRE 2 képviselővel.

A portugál parlament, az Assembleia da República, 230 képviselőből áll, akiket négyéves időtartamra választanak. A választási rendszer arányos, az országot 22 választókerületre osztják (a szárazföldi körzetek, az Azori-szigetek és Madeira autonóm régiói, valamint két külföldi választókerület szerint). A mandátumok elosztása a D’Hondt-módszer szerint történik. Portugáliában zárt listákat alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy a választók pártlistára szavaznak, és nincs közvetlen befolyásuk az egyes jelöltek sorrendjére.

A portugál választási rendszer sajátossága, hogy országos szinten nincs hivatalos törvényi küszöb (mint például a németországi 5%-os küszöb). A parlamentbe jutás tényleges küszöbét az adott választókerület mérete és az ott kiosztandó mandátumok száma (természetes kvórum) határozza meg. A népes választókerületekben, mint Lisszabon vagy Porto, a kisebb pártoknak is reális esélyük van mandátumra, míg a kisebb, belső körzetekben gyakran csak a legerősebb erők jutnak be.

Portugáliában a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnököt, miután konzultált a parlamentben képviselt pártokkal és figyelembe vette a választási eredményeket. Mivel az abszolút többség ritka, gyakran alakulnak koalíciós vagy kisebbségi kormányok. Ismert modell a „Geringonça” (egy kisebbségi kormány informális támogatása baloldali pártok által). A kormánynak nem kell formális bizalmi szavazatot nyernie hivatalba lépéséhez, de megbuktatható a kormányprogram elutasításával vagy a parlament bizalmatlansági indítványával.