Consulmark2
N/A
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
N/A
589 megkérdezett
A következő Parlamenti választás Portugáliában: várhatóan 2029-ben kerül megrendezésre.
A Consulmark2 becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 34,8%-át szereznék meg.
A Consulmark2 által készített, Portugáliára vonatkozó pártpreferencia-felmérésben Aliança Democrática vezeti a mezőnyt 33,1%-kal. Utána Partido Socialista: 25,9%-kal, Chega: 15,7%-kal, Iniciativa Liberal: 7,6%-kal, LIVRE: 6,2%-kal, Bloco de Esquerda: 3,8%-kal, CDU: 2,8%-kal és PAN: 1,1%-kal következnek. Egyéb pártok a szavazatok 3,8%-át érik el.
A Consulmark2 a PolitPro pontszámban 100-ból 68 pontot ért el.
Átlagosan a Consulmark2 felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 2,0 százalékponttal térnek el.
A felmérések 57%-ában a Consulmark2 magasabbra értékeli a Aliança Democrática eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 22%-ában a Consulmark2 magasabbra értékeli a Chega eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 22%-ában a Consulmark2 magasabbra értékeli a LIVRE eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 22%-ában a Consulmark2 alacsonyabbra értékeli a Bloco de Esquerda eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 33%-ában a Consulmark2 alacsonyabbra értékeli a Chega eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 56%-ában a Consulmark2 alacsonyabbra értékeli a PAN eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 56%-ában a Consulmark2 alacsonyabbra értékeli a Partido Socialista eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A portugál választásokon nincs küszöb.
A választási felmérések nem jóslatok, hanem pillanatfelvételek statisztikai ingadozásokkal. A valósághű kép eléréséhez naponta 100 000 választási kimenetelt szimulálunk a PolitPro választási trendjei alapján, az úgynevezett „Monte-Carlo-módszerrel”. Figyelembe vesszük a tipikus szavazói vándorlásokat és a politikai trendeket. Algoritmusunk számos forgatókönyvet tesztel – a táboron belüli kisebb elmozdulásoktól a politikai meglepetésekig –, hogy meghatározza a pártok és koalíciók tényleges esélyeit a sikerre.
A Consulmark2 legfrissebb adatai alapján várhatóan 8 párt jut be a portugál parlamentbe: Aliança Democrática 80 képviselővel, Partido Socialista 63 képviselővel, Chega 38 képviselővel, Iniciativa Liberal 18 képviselővel, LIVRE 14 képviselővel, Bloco de Esquerda 9 képviselővel, CDU 6 képviselővel és PAN 2 képviselővel.
A portugál parlament, az Assembleia da República, 230 képviselőből áll, akiket négyéves időtartamra választanak. A választási rendszer arányos, az országot 22 választókerületre osztják (a szárazföldi körzetek, az Azori-szigetek és Madeira autonóm régiói, valamint két külföldi választókerület szerint). A mandátumok elosztása a D’Hondt-módszer szerint történik. Portugáliában zárt listákat alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy a választók pártlistára szavaznak, és nincs közvetlen befolyásuk az egyes jelöltek sorrendjére.
A portugál választási rendszer sajátossága, hogy országos szinten nincs hivatalos törvényi küszöb (mint például a németországi 5%-os küszöb). A parlamentbe jutás tényleges küszöbét az adott választókerület mérete és az ott kiosztandó mandátumok száma (természetes kvórum) határozza meg. A népes választókerületekben, mint Lisszabon vagy Porto, a kisebb pártoknak is reális esélyük van mandátumra, míg a kisebb, belső körzetekben gyakran csak a legerősebb erők jutnak be.
Portugáliában a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnököt, miután konzultált a parlamentben képviselt pártokkal és figyelembe vette a választási eredményeket. Mivel az abszolút többség ritka, gyakran alakulnak koalíciós vagy kisebbségi kormányok. Ismert modell a „Geringonça” (egy kisebbségi kormány informális támogatása baloldali pártok által). A kormánynak nem kell formális bizalmi szavazatot nyernie hivatalba lépéséhez, de megbuktatható a kormányprogram elutasításával vagy a parlament bizalmatlansági indítványával.