Választási mérés – Portugália: A Eurosondagem eredményei (2020. január 9.)

A ICS/ISCTE legfrissebb adatai alapján várhatóan 7 párt jut be a portugál parlamentbe: Partido Socialista 96 képviselővel, PSD 72 képviselővel, Chega 28 képviselővel, Bloco de Esquerda 10 képviselővel, CDU 10 képviselővel, Iniciativa Liberal 7 képviselővel és PAN 7 képviselővel.

A portugál parlament, az Assembleia da República, 230 képviselőből áll, akiket négyéves időtartamra választanak. A választási rendszer arányos, az országot 22 választókerületre osztják (a szárazföldi körzetek, az Azori-szigetek és Madeira autonóm régiói, valamint két külföldi választókerület szerint). A mandátumok elosztása a D’Hondt-módszer szerint történik. Portugáliában zárt listákat alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy a választók pártlistára szavaznak, és nincs közvetlen befolyásuk az egyes jelöltek sorrendjére.

A portugál választási rendszer sajátossága, hogy országos szinten nincs hivatalos törvényi küszöb (mint például a németországi 5%-os küszöb). A parlamentbe jutás tényleges küszöbét az adott választókerület mérete és az ott kiosztandó mandátumok száma (természetes kvórum) határozza meg. A népes választókerületekben, mint Lisszabon vagy Porto, a kisebb pártoknak is reális esélyük van mandátumra, míg a kisebb, belső körzetekben gyakran csak a legerősebb erők jutnak be.

Portugáliában a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnököt, miután konzultált a parlamentben képviselt pártokkal és figyelembe vette a választási eredményeket. Mivel az abszolút többség ritka, gyakran alakulnak koalíciós vagy kisebbségi kormányok. Ismert modell a „Geringonça” (egy kisebbségi kormány informális támogatása baloldali pártok által). A kormánynak nem kell formális bizalmi szavazatot nyernie hivatalba lépéséhez, de megbuktatható a kormányprogram elutasításával vagy a parlament bizalmatlansági indítványával.