Pitagórica
Jornal de Notícias
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
Jornal de Notícias
605 megkérdezett
A következő Portugália parlamenti választása -ben: várhatóan 2029-ben kerül megrendezésre.
A Pitagórica becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 31,7%-át szereznék meg.
A 2019. szeptember 12.-i, Pitagórica által készített aktuális felmérés a portugál választásról azt mutatja, hogy Partido Socialista vezet 39,2%-kal. Őket követik PSD: 23,3%-kal, Bloco de Esquerda: 10%-kal, CDU: 7,7%-kal, CDS–Partido Popular: 5,6%-kal, PAN: 3,2%-kal, Aliança: 1,5%-kal és LIVRE: 0,9%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 8,6%-át érik el.
A Pitagórica a PolitPro pontszámban 100-ból 75 pontot ért el.
Átlagosan a Pitagórica felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 1,7 százalékponttal térnek el.
A felmérések 67%-ában a Pitagórica magasabbra értékeli a Aliança Democrática eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 26%-ában a Pitagórica magasabbra értékeli a Partido Socialista eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 26%-ában a Pitagórica alacsonyabbra értékeli a Chega eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A portugál választásokon nincs küszöb.
A Pitagórica legfrissebb adatai alapján várhatóan 8 párt jut be a portugál parlamentbe: Partido Socialista 100 képviselővel, PSD 59 képviselővel, Bloco de Esquerda 25 képviselővel, CDU 19 képviselővel, CDS–Partido Popular 14 képviselővel, PAN 8 képviselővel, Aliança 3 képviselővel és LIVRE 2 képviselővel.
A portugál parlament, az Assembleia da República, 230 képviselőből áll, akiket négyéves időtartamra választanak. A választási rendszer arányos, az országot 22 választókerületre osztják (a szárazföldi körzetek, az Azori-szigetek és Madeira autonóm régiói, valamint két külföldi választókerület szerint). A mandátumok elosztása a D’Hondt-módszer szerint történik. Portugáliában zárt listákat alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy a választók pártlistára szavaznak, és nincs közvetlen befolyásuk az egyes jelöltek sorrendjére.
A portugál választási rendszer sajátossága, hogy országos szinten nincs hivatalos törvényi küszöb (mint például a németországi 5%-os küszöb). A parlamentbe jutás tényleges küszöbét az adott választókerület mérete és az ott kiosztandó mandátumok száma (természetes kvórum) határozza meg. A népes választókerületekben, mint Lisszabon vagy Porto, a kisebb pártoknak is reális esélyük van mandátumra, míg a kisebb, belső körzetekben gyakran csak a legerősebb erők jutnak be.
Portugáliában a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnököt, miután konzultált a parlamentben képviselt pártokkal és figyelembe vette a választási eredményeket. Mivel az abszolút többség ritka, gyakran alakulnak koalíciós vagy kisebbségi kormányok. Ismert modell a „Geringonça” (egy kisebbségi kormány informális támogatása baloldali pártok által). A kormánynak nem kell formális bizalmi szavazatot nyernie hivatalba lépéséhez, de megbuktatható a kormányprogram elutasításával vagy a parlament bizalmatlansági indítványával.