Pitagórica
N/A
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
N/A
608 megkérdezett
A következő Parlamenti választás Portugáliában: várhatóan 2029-ben kerül megrendezésre.
A Pitagórica becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 30,4%-át szereznék meg.
A Pitagórica által készített, Portugáliára vonatkozó pártpreferencia-felmérésben Partido Socialista vezeti a mezőnyt 40,1%-kal. Utána PSD: 28,8%-kal, Chega: 8%-kal, Bloco de Esquerda: 5,9%-kal, CDU: 5,9%-kal, Iniciativa Liberal: 5%-kal, PAN: 1,5%-kal, LIVRE: 1,3%-kal és CDS–Partido Popular: 0,6%-kal következnek. Egyéb pártok a szavazatok 2,9%-át érik el.
A Pitagórica a PolitPro pontszámban 100-ból 75 pontot ért el.
Átlagosan a Pitagórica felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 1,7 százalékponttal térnek el.
A felmérések 67%-ában a Pitagórica magasabbra értékeli a Aliança Democrática eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 26%-ában a Pitagórica magasabbra értékeli a Partido Socialista eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 20%-ában a Pitagórica alacsonyabbra értékeli a Bloco de Esquerda eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 26%-ában a Pitagórica alacsonyabbra értékeli a Chega eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A portugál választásokon nincs küszöb.
A Pitagórica legfrissebb adatai alapján várhatóan 9 párt jut be a portugál parlamentbe: Partido Socialista 96 képviselővel, PSD 69 képviselővel, Chega 19 képviselővel, Bloco de Esquerda 14 képviselővel, CDU 14 képviselővel, Iniciativa Liberal 11 képviselővel, PAN 3 képviselővel, LIVRE 3 képviselővel és CDS–Partido Popular 1 képviselővel.
A portugál parlament, az Assembleia da República, 230 képviselőből áll, akiket négyéves időtartamra választanak. A választási rendszer arányos, az országot 22 választókerületre osztják (a szárazföldi körzetek, az Azori-szigetek és Madeira autonóm régiói, valamint két külföldi választókerület szerint). A mandátumok elosztása a D’Hondt-módszer szerint történik. Portugáliában zárt listákat alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy a választók pártlistára szavaznak, és nincs közvetlen befolyásuk az egyes jelöltek sorrendjére.
A portugál választási rendszer sajátossága, hogy országos szinten nincs hivatalos törvényi küszöb (mint például a németországi 5%-os küszöb). A parlamentbe jutás tényleges küszöbét az adott választókerület mérete és az ott kiosztandó mandátumok száma (természetes kvórum) határozza meg. A népes választókerületekben, mint Lisszabon vagy Porto, a kisebb pártoknak is reális esélyük van mandátumra, míg a kisebb, belső körzetekben gyakran csak a legerősebb erők jutnak be.
Portugáliában a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnököt, miután konzultált a parlamentben képviselt pártokkal és figyelembe vette a választási eredményeket. Mivel az abszolút többség ritka, gyakran alakulnak koalíciós vagy kisebbségi kormányok. Ismert modell a „Geringonça” (egy kisebbségi kormány informális támogatása baloldali pártok által). A kormánynak nem kell formális bizalmi szavazatot nyernie hivatalba lépéséhez, de megbuktatható a kormányprogram elutasításával vagy a parlament bizalmatlansági indítványával.