Avangarde
N/A
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
N/A
1000 megkérdezett
A következő Romániai parlamenti választás -ben: várhatóan 2028-ben kerül megrendezésre.
A Avangarde becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 87,9%-át szereznék meg.
A 2020. május 26.-i, Avangarde által készített aktuális felmérés szerint a romániai választásokon PNL vezet 35%-kal. Őket követik PSD: 29%-kal, USR: 13%-kal, PMP: 6%-kal, PLUS: 5%-kal, ALDE: 4%-kal, PRO România: 4%-kal és UDMR: 4%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 0%-át érik el.
A Avangarde a PolitPro pontszámban 100-ból 67 pontot ért el.
Átlagosan a Avangarde felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között százalékponttal térnek el.
A felmérések 50%-ában a Avangarde magasabbra értékeli a AUR eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 37%-ában a Avangarde magasabbra értékeli a PSD eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 56%-ában a Avangarde alacsonyabbra értékeli a PNL eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A romániai választáshoz tartozó küszöb 5%-nál van.
A Avangarde legfrissebb adatai szerint várhatóan 5 párt jut be a román Parlamentbe, mandátumot szerezve: PNL 132 képviselővel, PSD 109 képviselővel, USR 49 képviselővel, PMP 22 képviselővel és PLUS 18 képviselővel.
Románia kétkamarás parlamenttel rendelkezik, amely a Képviselőházból (Camera Deputaților) és a Szenátusból (Senat) áll. Mindkét kamara tagjait négyévente, egyidejűleg, zárt listás arányos választási rendszerben választják. Különlegesség Romániában a nemzeti kisebbségek garantált képviselete: azok a kisebbségi szervezetek, amelyek nem érik el a választási küszöböt, mégis kapnak egy mandátumot a Képviselőházban, amennyiben országosan meghatározott számú szavazatot szereznek. Ez biztosítja a parlament széles etnikai sokszínűségét, amely több mint 18 különböző kisebbségi csoportot foglal magában.
A román parlament mindkét kamarájába való bejutáshoz az egyéni pártok számára 5%-os országos választási küszöb érvényes az leadott szavazatokra vetítve. A választási szövetségek esetében a küszöb lépcsőzetes: két pártból álló szövetségeknél 8%, három pártnál 9%, négy vagy több pártnál pedig 10%. Alternatív megoldásként egy párt akkor is bejuthat, ha legalább négy képviselőházi választókerületben és legalább két szenátusi választókerületben is több mint 20%-os szavazatarányt ér el. Ezek a szabályok a stabil frakciók kialakulását hivatottak elősegíteni és a túlzott széttöredezést megakadályozni.
Mivel a választási rendszer ritkán eredményez abszolút többséget egyetlen párt számára, Romániában a koalíciós kormányok a megszokottak. Az elnök a parlamentben képviselt pártokkal folytatott konzultációk után miniszterelnök-jelöltet nevez ki. A jelöltnek 10 napon belül kormányt kell alakítania, és el kell nyernie a parlament mindkét kamarájának bizalmát egy közös ülésen. A román politikát gyakran dinamikus és változékony koalíciós szövetségek jellemzik, amelyeknek mindkét házban szilárd többségre van szükségük a stabil jogalkotás érdekében.