Választási felmérés – Románia: A BCS eredményei (2020. november 1.)

A BCS legfrissebb adatai szerint várhatóan 5 párt jut be a román Parlamentbe, mandátumot szerezve: PNL 117 képviselővel, PSD 104 képviselővel, USR 64 képviselővel, PMP 26 képviselővel és PRO România 19 képviselővel.

Románia kétkamarás parlamenttel rendelkezik, amely a Képviselőházból (Camera Deputaților) és a Szenátusból (Senat) áll. Mindkét kamara tagjait négyévente, egyidejűleg, zárt listás arányos választási rendszerben választják. Különlegesség Romániában a nemzeti kisebbségek garantált képviselete: azok a kisebbségi szervezetek, amelyek nem érik el a választási küszöböt, mégis kapnak egy mandátumot a Képviselőházban, amennyiben országosan meghatározott számú szavazatot szereznek. Ez biztosítja a parlament széles etnikai sokszínűségét, amely több mint 18 különböző kisebbségi csoportot foglal magában.

A román parlament mindkét kamarájába való bejutáshoz az egyéni pártok számára 5%-os országos választási küszöb érvényes az leadott szavazatokra vetítve. A választási szövetségek esetében a küszöb lépcsőzetes: két pártból álló szövetségeknél 8%, három pártnál 9%, négy vagy több pártnál pedig 10%. Alternatív megoldásként egy párt akkor is bejuthat, ha legalább négy képviselőházi választókerületben és legalább két szenátusi választókerületben is több mint 20%-os szavazatarányt ér el. Ezek a szabályok a stabil frakciók kialakulását hivatottak elősegíteni és a túlzott széttöredezést megakadályozni.

Mivel a választási rendszer ritkán eredményez abszolút többséget egyetlen párt számára, Romániában a koalíciós kormányok a megszokottak. Az elnök a parlamentben képviselt pártokkal folytatott konzultációk után miniszterelnök-jelöltet nevez ki. A jelöltnek 10 napon belül kormányt kell alakítania, és el kell nyernie a parlament mindkét kamarájának bizalmát egy közös ülésen. A román politikát gyakran dinamikus és változékony koalíciós szövetségek jellemzik, amelyeknek mindkét házban szilárd többségre van szükségük a stabil jogalkotás érdekében.