Socio-Data
N/A
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
N/A
1070 megkérdezett
A következő Parlamenti választás Romániában: várhatóan 2028-ben kerül megrendezésre.
A Socio-Data becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 54,8%-át szereznék meg.
A Socio-Data által készített, Romániára vonatkozó pártpreferencia-felmérésben PNL vezet 32%-kal. Őket követik PSD: 24%-kal, Alianța 2020: 21%-kal, PRO România: 9%-kal, ALDE: 6%-kal, PMP: 5%-kal és UDMR: 4%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 0%-át érik el.
A Socio-Data a PolitPro pontszámban 100-ból ? pontot ért el.
Átlagosan a Socio-Data felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között százalékponttal térnek el.
A romániai választáshoz tartozó küszöb 5%-nál van.
A választási felmérések nem jóslatok, hanem pillanatfelvételek statisztikai ingadozásokkal. A valósághű kép eléréséhez naponta 100 000 választási kimenetelt szimulálunk a PolitPro választási trendjei alapján, az úgynevezett „Monte-Carlo-módszerrel”. Figyelembe vesszük a tipikus szavazói vándorlásokat és a politikai trendeket. Algoritmusunk számos forgatókönyvet tesztel – a táboron belüli kisebb elmozdulásoktól a politikai meglepetésekig –, hogy meghatározza a pártok és koalíciók tényleges esélyeit a sikerre.
A Socio-Data legfrissebb adatai szerint várhatóan 6 párt jut be a román Parlamentbe, mandátumot szerezve: PNL 109 képviselővel, PSD 82 képviselővel, Alianța 2020 72 képviselővel, PRO România 30 képviselővel, ALDE 20 képviselővel és PMP 17 képviselővel.
Románia kétkamarás parlamenttel rendelkezik, amely a Képviselőházból (Camera Deputaților) és a Szenátusból (Senat) áll. Mindkét kamara tagjait négyévente, egyidejűleg, zárt listás arányos választási rendszerben választják. Különlegesség Romániában a nemzeti kisebbségek garantált képviselete: azok a kisebbségi szervezetek, amelyek nem érik el a választási küszöböt, mégis kapnak egy mandátumot a Képviselőházban, amennyiben országosan meghatározott számú szavazatot szereznek. Ez biztosítja a parlament széles etnikai sokszínűségét, amely több mint 18 különböző kisebbségi csoportot foglal magában.
A román parlament mindkét kamarájába való bejutáshoz az egyéni pártok számára 5%-os országos választási küszöb érvényes az leadott szavazatokra vetítve. A választási szövetségek esetében a küszöb lépcsőzetes: két pártból álló szövetségeknél 8%, három pártnál 9%, négy vagy több pártnál pedig 10%. Alternatív megoldásként egy párt akkor is bejuthat, ha legalább négy képviselőházi választókerületben és legalább két szenátusi választókerületben is több mint 20%-os szavazatarányt ér el. Ezek a szabályok a stabil frakciók kialakulását hivatottak elősegíteni és a túlzott széttöredezést megakadályozni.
Mivel a választási rendszer ritkán eredményez abszolút többséget egyetlen párt számára, Romániában a koalíciós kormányok a megszokottak. Az elnök a parlamentben képviselt pártokkal folytatott konzultációk után miniszterelnök-jelöltet nevez ki. A jelöltnek 10 napon belül kormányt kell alakítania, és el kell nyernie a parlament mindkét kamarájának bizalmát egy közös ülésen. A román politikát gyakran dinamikus és változékony koalíciós szövetségek jellemzik, amelyeknek mindkét házban szilárd többségre van szükségük a stabil jogalkotás érdekében.