Spanyolország: Választási felmérés – A 40dB eredményei (2026. január 5.)

A Simple Lógica legfrissebb adatai szerint várhatóan 5 párt jut be a spanyol parlamentbe: Partido Popular 137 képviselővel, PSOE 125 képviselővel, Vox 42 képviselővel, Sumar 31 képviselővel és Se Acabó La Fiesta 15 képviselővel.

A spanyol parlament, a Cortes Generales kétkamarás: a Képviselőház (Congreso de los Diputados) és a Szenátus (Senado) alkotja. A Képviselőház 350 tagját zárt listás, arányos választási rendszerben választják. Az ország 52 választókerületre tagolódik, melyek a tartományoknak, valamint Ceuta és Melilla városoknak felelnek meg. A mandátumok elosztása a D’Hondt-módszerrel történik. Mivel számos tartomány csak kevés képviselőt delegál, a rendszer a gyakorlatban gyakran inkább többségi elveken működik, ami a nagy országos és az erős regionális pártoknak kedvez.

A spanyol Képviselőházba jutáshoz 3%-os választási küszöböt kell teljesíteni. Ezt a korlátot azonban nem országosan, hanem az egyes választókerületek szintjén érvényesítik. A gyakorlatban a 3%-os küszöb a legtöbb tartományban elhanyagolható, mivel az ott kiosztandó kevés mandátum miatt ténylegesen sokkal magasabb szavazatarányra (gyakran 10-15% felettire) van szükség egy képviselői hely megszerzéséhez. Csak a nagy választókerületekben, mint Madrid vagy Barcelona, bír valós jelentőséggel a 3%-os szabály a kisebb pártok számára.

A spanyol kormányalakításhoz a Képviselőház bizalma elengedhetetlen. A király a pártvezetőkkel folytatott konzultációk után tesz javaslatot a miniszterelnöki posztra (Presidente del Gobierno) jelöltre. Az első szavazási fordulóban a jelöltnek abszolút többségre (176 szavazat) van szüksége. Amennyiben ez nem sikerül, 48 órával később már elegendő az egyszerű többség (több igen, mint nem szavazat). Hosszú ideig az egypárti kormányok uralták a politikát, ám 2015 óta Spanyolország többpártrendszerré alakult, ami komplex koalíciókat vagy kisebbségi kormányokat tesz szükségessé, változó parlamenti támogatással.