CIS
N/A
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
N/A
4006 megkérdezett
A következő Spanyolország parlamenti választása -ben: várhatóan 2027-ben kerül megrendezésre.
A(z) CIS becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 46,9%-át szereznék meg.
A 2026. január 10.-i, CIS által készített aktuális spanyol parlamenti választásra vonatkozó felmérés szerint PSOE vezet 31,7%-kal. Őket követik Partido Popular: 23%-kal, Vox: 17,7%-kal, Sumar: 7,2%-kal, Podemos: 3,5%-kal, ERC: 2,6%-kal, Se Acabó La Fiesta: 1,8%-kal, EH Bildu: 1,5%-kal, Junts per Catalunya: 1%-kal, Euzko Alderdi Jeltzalea/Partido Nacionalista Vasco: 1%-kal, Coalición Canaria: 0,3%-kal és UPN: 0,1%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 8,6%-át érik el.
A CIS a PolitPro pontszámban 100-ból 56 pontot ért el.
Átlagosan a CIS felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 1,5 százalékponttal térnek el.
A felmérések 91%-ában a CIS magasabbra értékeli a PSOE eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 83%-ában a CIS alacsonyabbra értékeli a Partido Popular eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 89%-ában a CIS alacsonyabbra értékeli a Sumar eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A felmérések 65%-ában a CIS alacsonyabbra értékeli a Vox eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A spanyol választáshoz tartozó küszöb 3%-nál van.
A Target Point legfrissebb adatai szerint várhatóan 5 párt jut be a spanyol parlamentbe: Partido Popular 121 képviselővel, PSOE 106 képviselővel, Vox 78 képviselővel, Sumar 32 képviselővel és Podemos 13 képviselővel.
A spanyol parlament, a Cortes Generales kétkamarás: a Képviselőház (Congreso de los Diputados) és a Szenátus (Senado) alkotja. A Képviselőház 350 tagját zárt listás, arányos választási rendszerben választják. Az ország 52 választókerületre tagolódik, melyek a tartományoknak, valamint Ceuta és Melilla városoknak felelnek meg. A mandátumok elosztása a D’Hondt-módszerrel történik. Mivel számos tartomány csak kevés képviselőt delegál, a rendszer a gyakorlatban gyakran inkább többségi elveken működik, ami a nagy országos és az erős regionális pártoknak kedvez.
A spanyol Képviselőházba jutáshoz 3%-os választási küszöböt kell teljesíteni. Ezt a korlátot azonban nem országosan, hanem az egyes választókerületek szintjén érvényesítik. A gyakorlatban a 3%-os küszöb a legtöbb tartományban elhanyagolható, mivel az ott kiosztandó kevés mandátum miatt ténylegesen sokkal magasabb szavazatarányra (gyakran 10-15% felettire) van szükség egy képviselői hely megszerzéséhez. Csak a nagy választókerületekben, mint Madrid vagy Barcelona, bír valós jelentőséggel a 3%-os szabály a kisebb pártok számára.
A spanyol kormányalakításhoz a Képviselőház bizalma elengedhetetlen. A király a pártvezetőkkel folytatott konzultációk után tesz javaslatot a miniszterelnöki posztra (Presidente del Gobierno) jelöltre. Az első szavazási fordulóban a jelöltnek abszolút többségre (176 szavazat) van szüksége. Amennyiben ez nem sikerül, 48 órával később már elegendő az egyszerű többség (több igen, mint nem szavazat). Hosszú ideig az egypárti kormányok uralták a politikát, ám 2015 óta Spanyolország többpártrendszerré alakult, ami komplex koalíciókat vagy kisebbségi kormányokat tesz szükségessé, változó parlamenti támogatással.