LeeWas
Tamedia
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
Tamedia
25688 megkérdezett
A következő Szövetségi választás Svájc-ban: várhatóan 2027-ben kerül megrendezésre.
A LeeWas friss svájci pártpreferencia-felmérése szerint SVP/UDC áll az élen 27,9%-kal. Mögötte sorakoznak: SP/PS: 17,3%-kal, FDP/PLR: 14,3%-kal, DM/LC: 13,9%-kal, G/LV: 10,7%-kal és GLP/PVL: 8,2%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 7,7%-át érik el.
A LeeWas a PolitPro pontszámban 100-ból 75 pontot ért el.
Átlagosan a LeeWas felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között százalékponttal térnek el.
A svájci szövetségi választáson nincs küszöb.
A választási felmérések nem jóslatok, hanem pillanatfelvételek statisztikai ingadozásokkal. A valósághű kép eléréséhez naponta 100 000 választási kimenetelt szimulálunk a PolitPro választási trendjei alapján, az úgynevezett „Monte-Carlo-módszerrel”. Figyelembe vesszük a tipikus szavazói vándorlásokat és a politikai trendeket. Algoritmusunk számos forgatókönyvet tesztel – a táboron belüli kisebb elmozdulásoktól a politikai meglepetésekig –, hogy meghatározza a pártok és koalíciók tényleges esélyeit a sikerre.
A svájci parlament, a Szövetségi Gyűlés, két kamarából áll: a Nemzeti Tanácsból (200 képviselői hely) és az Államtanácsból (46 képviselői hely). Míg a Nemzeti Tanácsot a kantonokban arányos képviseleti rendszer (proporzrendszer) alapján választják, addig az Államtanács tagjait többnyire többségi rendszer (majorzrendszer) szerint jelölik. Különlegesség a panaszálás és a kumulálás: a választók különböző listákról válogathatnak jelölteket, vagy egyes személyeket akár kétszer is feltüntethetnek szavazólapjukon. Ez óriási befolyást biztosít a polgároknak a személyi összetételre, túlmutatva a merev pártvonalakon.
Svájcban szövetségi szinten nincs explicit százalékos bejutási küszöb, mint például a németországi 5%-os korlát. A Nemzeti Tanácsba való bejutás küszöbe ehelyett implicit módon, az adott kantonban kiosztandó képviselői helyek számából adódik (tényleges kvórum). Kisebb, kevés hellyel rendelkező kantonokban ezért nagyon magas szavazatarány szükséges egy mandátum megszerzéséhez, míg a nagyobb kantonokban, mint Zürich, már egy kisebb százalék is elegendő lehet egy helyhez.
A svájci kormányalakítás nem a koalíció és ellenzék klasszikus mintáját követi. A Szövetségi Tanács (a végrehajtó hatalom) hét egyenrangú tagból áll, akiket az Egyesült Szövetségi Gyűlés választ meg. Évtizedek óta a „varázsformula” alapján határozzák meg az összetételét, amely arányosan vonja be az ország legerősebb pártjait a kormányba. Ez a konkordancia rendszer arra törekszik, hogy széles konszenzussal találjon politikai megoldásokat, a változó többségi koalíciók helyett.