Sverigedemokraterna: Adatelemzés, friss választási mérések és politikai pozíciók

Az SD világképe etnokulturális nacionalizmuson alapul. A svéd identitást, nyelvet és hagyományokat tekinti egy stabil állam alapjának. Emberképe abból az elképzelésből fakad, hogy a társadalmi kohézió hosszú távon csak kulturális homogenitással biztosítható. Az államot „népotthonnak” (Folkhemmet) értelmezik, amelynek meg kell védenie polgárait a külső hatásoktól. Ez az ideológia mélyen szkeptikussá teszi a pártot a multikulturalizmussal szemben, amelyet a társadalmi béke fenyegetésének tekint.

Az SD szigorú migrációs politikát („nulla bevándorlás”) és a bűncselekményt elkövető külföldiek következetes kitoloncolását követeli. Központi céljuk a jog és rend helyreállítása, különösen a bandabűnözés elleni küzdelem. Gazdaságilag a párt a jóléti nacionalizmust képviseli: támogatja az erős szociális államot, de annak juttatásait elsősorban a saját alapnépességre kívánja koncentrálni. Ezzel elsősorban a munkásosztályt, a vidéki konzervatív szavazókat és azokat szólítja meg, akik a globalizáció veszteseinek érzik magukat.

Hosszú ideig politikailag elszigetelten, az SD a svéd blokkmodell döntő hatalmi tényezőjévé vált. Stratégiailag kapocsként működnek a klasszikus jobboldal és a populista tiltakozás között. Miközben elismerik a formális demokratikus intézményeket, erősebb nemzeti szuverenitást követelnek Brüsszellel szemben, és bírálják a liberális elit médiában és az igazságszolgáltatásban betöltött szerepét. Szerepük alapjaiban változtatta meg a svéd pártrendszert, mivel megtörték a szociáldemokraták hagyományos dominanciáját, és most ők diktálják a biztonsági és identitáskérdések politikai napirendjét.