Ipsos
Dagens Nyheter
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
Dagens Nyheter
0 megkérdezett
A következő Svédországi Riksdag-választás választás 57 nap múlva lesz.
A Ipsos becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 43,6%-át szereznék meg.
A Ipsos által készített, Svédországra vonatkozó pártpreferencia-felmérésben Socialdemokraterna vezet 36%-kal. Őket követik Sverigedemokraterna: 21%-kal, Moderaterna: 16%-kal, Vänsterpartiet: 8%-kal, Miljöpartiet: 5%-kal, Centerpartiet: 4%-kal, Kristdemokraterna: 4%-kal és Liberalerna: 3%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 3%-át érik el.
A Ipsos a PolitPro pontszámban 100-ból 87 pontot ért el.
Átlagosan a Ipsos felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között 0,8 százalékponttal térnek el.
A felmérések 26%-ában a Ipsos alacsonyabbra értékeli a Socialdemokraterna eredményeit, mint az összes intézet PolitPro választási trendje.
A svéd választásokhoz tartozó küszöb 4%-nál van.
A választási felmérések nem jóslatok, hanem pillanatfelvételek statisztikai ingadozásokkal. A valósághű kép eléréséhez naponta 100 000 választási kimenetelt szimulálunk a PolitPro választási trendjei alapján, az úgynevezett „Monte-Carlo-módszerrel”. Figyelembe vesszük a tipikus szavazói vándorlásokat és a politikai trendeket. Algoritmusunk számos forgatókönyvet tesztel – a táboron belüli kisebb elmozdulásoktól a politikai meglepetésekig –, hogy meghatározza a pártok és koalíciók tényleges esélyeit a sikerre.
A Ipsos legfrissebb adatai alapján várhatóan 7 párt lépi át a bejutási küszöböt, és szerez mandátumot a svéd Riksdagban: Socialdemokraterna 134 képviselővel, Sverigedemokraterna 78 képviselővel, Moderaterna 59 képviselővel, Vänsterpartiet 30 képviselővel, Miljöpartiet 18 képviselővel, Centerpartiet 15 képviselővel és Kristdemokraterna 15 képviselővel.
A svéd parlament, a Riksdag, 349 képviselőből áll, akiket négyévente választanak. A választási rendszer arányos, ahol 310 mandátumot 29 választókerületben osztanak ki fix helyekként. Annak biztosítására, hogy a parlamenti helyek elosztása a pártok országos szavazatarányát a lehető legpontosabban tükrözze, a fennmaradó 39 helyet kompenzációs mandátumként (utjämningsmandat) osztják szét. Ez a rendszer magas arányosságot garantál, és biztosítja, hogy szinte minden szavazat közvetlen hatással legyen a Riksdag összetételére.
A svéd Riksdagba való bejutáshoz 4%-os országos küszöb szükséges. A pártoknak ezt a küszöböt át kell lépniük ahhoz, hogy részt vehessenek a mandátumok elosztásában. Fontos kivétel azonban: ha egy párt egyetlen választókerületben legalább 12%-ot szerez, ott közvetlen mandátumot nyerhet, még akkor is, ha országosan 4% alatt marad. A politikai gyakorlatban a 4%-os küszöb gyakran kulcsfontosságú a kormányalakítás szempontjából, mivel a kisebb partnerek elbukása elmozdíthatja a baloldali és a polgári blokk közötti teljes erőviszonyokat.
Svédország a „negatív parlamentarizmus” elvét alkalmazza. A miniszterelnöki (Statsminister) tisztségre jelölt akkor tekinthető megválasztottnak, ha a képviselők abszolút többsége (legalább 175 fő) nem szavaz ellene. Aktív igen szavazat többség tehát nem feltétlenül szükséges. Ez gyakran kisebbségi kormányok megalakulásához vezet Svédországban, melyek informális megállapodásokra vagy parlamenti támogató pártokra támaszkodnak. A kormányalakítás ezért intenzív tárgyalási készséget igényel, hogy a kormány ne akadályozódjon meg fontos szavazásokon, például a költségvetésről szólóknál.