Aktuális pártpreferenciák a svéd választások előtt (Kantar Public, 2023. június 4.)

2023. május 22. - 2023. június 4.

3078 megkérdezett

Következő Svédországi Riksdag-választás:: 2026. szeptember 13.

A következő Svédországi Riksdag-választás választás 53 nap múlva lesz.

A jelenlegi kormánynak nincs többsége Svédországban

A Kantar Public becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 42,7%-át szereznék meg.

Ki vezet Kantar Public felmérése szerint?

A Kantar Public által készített, Svédországra vonatkozó pártpreferencia-felmérésben Socialdemokraterna vezet 36,1%-kal. Őket követik Moderaterna: 20,2%-kal, Sverigedemokraterna: 19,2%-kal, Vänsterpartiet: 7,8%-kal, Centerpartiet: 4,4%-kal, Miljöpartiet: 4,1%-kal, Kristdemokraterna: 3,6%-kal és Liberalerna: 3,5%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 1,1%-át érik el.

Minőségi kontroll: Mennyire megbízható a Kantar Public előrejelzése?

?

PolitPro Pontszám

A Kantar Public a PolitPro pontszámban 100-ból ? pontot ért el.

?

Választási pontosság

Átlagosan a Kantar Public felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között százalékponttal térnek el.

Matematikai többségek és koalíciós lehetőségek

Küszöb

A svéd választásokhoz tartozó küszöb 4%-nál van.

PolitPro Elemzés
Abszolút többség valószínűsége
  • S
    ??%
  • M
    ??%
  • SD
    ??%
Választási győzelem valószínűsége
  • S
    ??%
  • M
    ??%
  • SD
    ??%
Parlamentbe jutás valószínűsége
  • V
    ??%
  • C
    ??%
  • MP
    ??%
  • KD
    ??%
  • L
    ??%

Hogyan működik a PolitPro elemzés?

A választási felmérések nem jóslatok, hanem pillanatfelvételek statisztikai ingadozásokkal. A valósághű kép eléréséhez naponta 100 000 választási kimenetelt szimulálunk a PolitPro választási trendjei alapján, az úgynevezett „Monte-Carlo-módszerrel”. Figyelembe vesszük a tipikus szavazói vándorlásokat és a politikai trendeket. Algoritmusunk számos forgatókönyvet tesztel – a táboron belüli kisebb elmozdulásoktól a politikai meglepetésekig –, hogy meghatározza a pártok és koalíciók tényleges esélyeit a sikerre.

Socialdemokraterna + Moderaterna
Közép
61,0%
Socialdemokraterna + Vänsterpartiet + Centerpartiet
Balközép
52,7%
Socialdemokraterna + Vänsterpartiet + Miljöpartiet
Balközép
52,4%
Socialdemokraterna + Centerpartiet + Miljöpartiet
Balközép
48,7%
Socialdemokraterna + Vänsterpartiet
Balközép
47,9%
Moderaterna + Sverigedemokraterna + Centerpartiet
Jobboldal
47,6%
Socialdemokraterna + Centerpartiet
Közép
44,1%
Socialdemokraterna + Miljöpartiet
Balközép
43,8%

Parlamenti összetétel a Kantar Public mérése szerint

A Kantar Public legfrissebb adatai alapján várhatóan 6 párt lépi át a bejutási küszöböt, és szerez mandátumot a svéd Riksdagban: Socialdemokraterna 137 képviselővel, Moderaterna 76 képviselővel, Sverigedemokraterna 73 képviselővel, Vänsterpartiet 30 képviselővel, Centerpartiet 17 képviselővel és Miljöpartiet 16 képviselővel.

A választási rendszer Svédországban

A svéd parlament, a Riksdag, 349 képviselőből áll, akiket négyévente választanak. A választási rendszer arányos, ahol 310 mandátumot 29 választókerületben osztanak ki fix helyekként. Annak biztosítására, hogy a parlamenti helyek elosztása a pártok országos szavazatarányát a lehető legpontosabban tükrözze, a fennmaradó 39 helyet kompenzációs mandátumként (utjämningsmandat) osztják szét. Ez a rendszer magas arányosságot garantál, és biztosítja, hogy szinte minden szavazat közvetlen hatással legyen a Riksdag összetételére.

Küszöb és akadályok

A svéd Riksdagba való bejutáshoz 4%-os országos küszöb szükséges. A pártoknak ezt a küszöböt át kell lépniük ahhoz, hogy részt vehessenek a mandátumok elosztásában. Fontos kivétel azonban: ha egy párt egyetlen választókerületben legalább 12%-ot szerez, ott közvetlen mandátumot nyerhet, még akkor is, ha országosan 4% alatt marad. A politikai gyakorlatban a 4%-os küszöb gyakran kulcsfontosságú a kormányalakítás szempontjából, mivel a kisebb partnerek elbukása elmozdíthatja a baloldali és a polgári blokk közötti teljes erőviszonyokat.

Kormányalakítás és koalíciós hagyományok

Svédország a „negatív parlamentarizmus” elvét alkalmazza. A miniszterelnöki (Statsminister) tisztségre jelölt akkor tekinthető megválasztottnak, ha a képviselők abszolút többsége (legalább 175 fő) nem szavaz ellene. Aktív igen szavazat többség tehát nem feltétlenül szükséges. Ez gyakran kisebbségi kormányok megalakulásához vezet Svédországban, melyek informális megállapodásokra vagy parlamenti támogató pártokra támaszkodnak. A kormányalakítás ezért intenzív tárgyalási készséget igényel, hogy a kormány ne akadályozódjon meg fontos szavazásokon, például a költségvetésről szólóknál.

Adatok és információk forrásai

PolitPro

A PolitPro tudományos adatokat és aktuális felméréseket gyűjt össze, hogy a politika mindenki számára érthetővé váljon. Vezető kutatási projektek adatállományait használjuk, és kiegészítjük azokat saját kutatásainkkal, elemzéseinkkel és algoritmusainkkal. Így tesszük a komplex politikai összefüggéseket mindenki számára érthetővé és hozzáférhetővé. Mesterséges intelligencia támogatásával.

Segíts nekünk függetlennek maradni

Támogatásod révén a PolitPro független maradhat a lobbicsoportok és pártok befolyásától.

Visszajelzés küldése

Mondd el nekünk, hogyan fejleszthetjük még tovább a PolitPro-t a számodra!

Hibát találtál?

A politikai adatok naponta változnak. Ha hibát találsz, kérjük, írj nekünk egy e-mailt. Egy rövid forrásmegjelölés segít nekünk az ellenőrzésben.