Kantar Public
SVT
A pártok összehasonlíthatósága érdekében a szimbólumokkal jelöljük egy párt politikai irányultságát. A kategóriák a gyors áttekintéshez szolgálnak durva besorolásként. A politikai álláspontokról részletesebb információkat a pártok aloldalain találsz.
SVT
3077 megkérdezett
A következő Svédország parlamenti választása -ben választás -181.62881008606 nap múlva lesz.
A Kantar Public becslése alapján a jelenlegi kormánypártok a parlamenti székek 40,7%-át szereznék meg.
A 2023. július 30.-i, Kantar Public által készített aktuális svéd választási felmérés szerint Socialdemokraterna vezet 38%-kal. Őket követik Moderaterna: 19,2%-kal, Sverigedemokraterna: 18,1%-kal, Vänsterpartiet: 7,6%-kal, Miljöpartiet: 4,8%-kal, Centerpartiet: 4,3%-kal, Kristdemokraterna: 3,2%-kal és Liberalerna: 3,2%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 1,6%-át érik el.
A Kantar Public a PolitPro pontszámban 100-ból ? pontot ért el.
Átlagosan a Kantar Public felméréseinek adatai a választás előtti felmérés és a választási eredmény között százalékponttal térnek el.
A svéd választásokhoz tartozó küszöb 4%-nál van.
A Kantar Public legfrissebb adatai alapján várhatóan 6 párt lépi át a bejutási küszöböt, és szerez mandátumot a svéd Riksdagban: Socialdemokraterna 144 képviselővel, Moderaterna 73 képviselővel, Sverigedemokraterna 69 képviselővel, Vänsterpartiet 29 képviselővel, Miljöpartiet 18 képviselővel és Centerpartiet 16 képviselővel.
A svéd parlament, a Riksdag, 349 képviselőből áll, akiket négyévente választanak. A választási rendszer arányos, ahol 310 mandátumot 29 választókerületben osztanak ki fix helyekként. Annak biztosítására, hogy a parlamenti helyek elosztása a pártok országos szavazatarányát a lehető legpontosabban tükrözze, a fennmaradó 39 helyet kompenzációs mandátumként (utjämningsmandat) osztják szét. Ez a rendszer magas arányosságot garantál, és biztosítja, hogy szinte minden szavazat közvetlen hatással legyen a Riksdag összetételére.
A svéd Riksdagba való bejutáshoz 4%-os országos küszöb szükséges. A pártoknak ezt a küszöböt át kell lépniük ahhoz, hogy részt vehessenek a mandátumok elosztásában. Fontos kivétel azonban: ha egy párt egyetlen választókerületben legalább 12%-ot szerez, ott közvetlen mandátumot nyerhet, még akkor is, ha országosan 4% alatt marad. A politikai gyakorlatban a 4%-os küszöb gyakran kulcsfontosságú a kormányalakítás szempontjából, mivel a kisebb partnerek elbukása elmozdíthatja a baloldali és a polgári blokk közötti teljes erőviszonyokat.
Svédország a „negatív parlamentarizmus” elvét alkalmazza. A miniszterelnöki (Statsminister) tisztségre jelölt akkor tekinthető megválasztottnak, ha a képviselők abszolút többsége (legalább 175 fő) nem szavaz ellene. Aktív igen szavazat többség tehát nem feltétlenül szükséges. Ez gyakran kisebbségi kormányok megalakulásához vezet Svédországban, melyek informális megállapodásokra vagy parlamenti támogató pártokra támaszkodnak. A kormányalakítás ezért intenzív tárgyalási készséget igényel, hogy a kormány ne akadályozódjon meg fontos szavazásokon, például a költségvetésről szólóknál.