Választási mérés – Svédország: A Novus eredményei (2023. július 22.)

A Novus legfrissebb adatai alapján várhatóan 6 párt lépi át a bejutási küszöböt, és szerez mandátumot a svéd Riksdagban: Socialdemokraterna 141 képviselővel, Moderaterna 76 képviselővel, Sverigedemokraterna 72 képviselővel, Vänsterpartiet 27 képviselővel, Centerpartiet 17 képviselővel és Miljöpartiet 16 képviselővel.

A svéd parlament, a Riksdag, 349 képviselőből áll, akiket négyévente választanak. A választási rendszer arányos, ahol 310 mandátumot 29 választókerületben osztanak ki fix helyekként. Annak biztosítására, hogy a parlamenti helyek elosztása a pártok országos szavazatarányát a lehető legpontosabban tükrözze, a fennmaradó 39 helyet kompenzációs mandátumként (utjämningsmandat) osztják szét. Ez a rendszer magas arányosságot garantál, és biztosítja, hogy szinte minden szavazat közvetlen hatással legyen a Riksdag összetételére.

A svéd Riksdagba való bejutáshoz 4%-os országos küszöb szükséges. A pártoknak ezt a küszöböt át kell lépniük ahhoz, hogy részt vehessenek a mandátumok elosztásában. Fontos kivétel azonban: ha egy párt egyetlen választókerületben legalább 12%-ot szerez, ott közvetlen mandátumot nyerhet, még akkor is, ha országosan 4% alatt marad. A politikai gyakorlatban a 4%-os küszöb gyakran kulcsfontosságú a kormányalakítás szempontjából, mivel a kisebb partnerek elbukása elmozdíthatja a baloldali és a polgári blokk közötti teljes erőviszonyokat.

Svédország a „negatív parlamentarizmus” elvét alkalmazza. A miniszterelnöki (Statsminister) tisztségre jelölt akkor tekinthető megválasztottnak, ha a képviselők abszolút többsége (legalább 175 fő) nem szavaz ellene. Aktív igen szavazat többség tehát nem feltétlenül szükséges. Ez gyakran kisebbségi kormányok megalakulásához vezet Svédországban, melyek informális megállapodásokra vagy parlamenti támogató pártokra támaszkodnak. A kormányalakítás ezért intenzív tárgyalási készséget igényel, hogy a kormány ne akadályozódjon meg fontos szavazásokon, például a költségvetésről szólóknál.