Választási felmérés – Szlovákia: A Polis eredményei (2019. december 11.)

A Polis legfrissebb adatai szerint várhatóan 11 párt jut be a szlovák parlamentbe: SMER 29 képviselővel, ĽSNS 20 képviselővel, ZĽ 16 képviselővel, OĽaNO 16 képviselővel, PS–SPOLU 15 képviselővel, SNS 11 képviselővel, KDH 10 képviselővel, Sme Rodina 9 képviselővel, Modrí, Most–Híd 8 képviselővel, SaS 8 képviselővel és SMK–MKP 8 képviselővel.

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa (Národná rada) 150 képviselőből áll, akiket négyéves mandátumra választanak. A választási rendszer tiszta arányos, nyílt listás, ahol az egész ország egyetlen választókerületet alkot. A választók pártlistákra adják le voksukat, de legfeljebb négy preferenciális szavazattal befolyásolhatják a jelöltek sorrendjét. Ha egy jelölt elegendő preferenciális szavazatot kap, előrébb kerül a listán, ami közvetlen személyes beleszólást biztosít a választóknak.

A Nemzeti Tanácsba való bejutáshoz Szlovákiában eltérő bejutási küszöbök érvényesek. Egyes pártoknak országosan legalább 5%-ot kell elérniük. Két vagy három pártból álló koalíciók esetében a küszöb 7%, míg négy vagy több párt szövetségeinél 10%. Ez a szabályozás a parlament túlzott fragmentálódását hivatott megakadályozni a kis, ad hoc szövetségek révén. Azok a szavazatok, amelyek nem érik el ezeket a küszöböket, elvesznek a mandátumelosztás során, ezzel elősegítve a stabil parlamenti frakciók létrejöttét.

Mivel a választási rendszer általában ahhoz vezet, hogy egyetlen párt sem szerzi meg a 150 mandátum abszolút többségét, Szlovákiában a koalíciós kormányok a megszokottak. A választások után a köztársasági elnök általában a legerősebb párt vezetőjét bízza meg a kormányalakítással. Az új kormánynak kinevezését követő 30 napon belül elő kell terjesztenie programját a Nemzeti Tanács előtt, és bizalmi szavazást kell nyernie. A politikai táj gyakran dinamikus szövetségekkel jellemezhető, ahol a tárgyalások általában intenzív kompromisszumokat igényelnek a gazdaság- és szociálpolitikában.