Választási mérés – Szlovénia: A Mediana eredményei (2023. október 26.)

A Mediana legfrissebb adatai szerint várhatóan 5 párt jut be a szlovén Nemzetgyűlésbe: SDS 37 képviselővel, Svoboda 29 képviselővel, SD 11 képviselővel, NSi 8 képviselővel és Levica 5 képviselővel.

A szlovén Államgyűlés (Državni zbor) 90 képviselőből áll, akiket négyévente választanak. A választási rendszer egy kétlépcsős arányos rendszer: 88 mandátumot nyolc választókerületben osztanak szét, amelyek mindegyike tizenegy választókörzetre oszlik. A választók a körzetükben egy jelöltre szavaznak, ami egyúttal a pártjára leadott szavazatnak is számít. A mandátumok elosztása először választókerületi szinten, a Droop-kvóta alapján történik, majd országos szinten a D’Hondt-módszerrel korrigálják az arányosságot. Két mandátumot az olasz és a magyar kisebbség számára tartanak fenn, akiket a Borda-rendszer (rangsorolásos eljárás) alapján választanak meg.

A szlovén Államgyűlésbe való bejutáshoz országos 4%-os választási küszöböt kell elérni. A pártoknak el kell érniük az országosan leadott szavazatok ezen arányát ahhoz, hogy részt vehessenek a 88 arányos mandátum elosztásában. Ez a küszöb a gyakran fragmentált pártrendszer stabilitását szolgálja, és megakadályozza, hogy túl sok kis párt nehezítse meg a kormányalakítást. A nemzeti kisebbségek két képviselője mentesül e küszöb alól, mivel őket külön, saját választási eljárásban határozzák meg.

Mivel a választási rendszer általában sokpárti parlamentet eredményez, Szlovéniában elkerülhetetlenek a koalíciós kormányok. A választások után a köztársasági elnök miniszterelnök-jelöltet javasol az Államgyűlésnek. A választás titkos szavazással történik, és a képviselők abszolút többségét (90-ből 46 szavazat) igényli. A szlovén politikában gyakori, hogy az új, gyakran közvetlenül a választások előtt alapított pártok („új arcok”) azonnal jelentős választási sikereket érnek el, és kulcsszerepet játszanak a kormányalakításban, ami nagy dinamikát eredményez a politikai színtéren.