Választási mérések és pártpreferenciák – Törökország: Aktuális adatok a török választáshoz

A török választáshoz kapcsolódó PolitPro trendet jelenleg a CHP vezeti 34%-kal. Őket követi a AKP: 31,3%-kal, DEM: 9,4%-kal, MHP: 8,1%-kal, Zafer Partisi: 4,3%-kal, İYİ: 4,2%-kal, Yeniden Refah Partisi: 3%-kal, Anahtar Parti: 1,6%-kal és TİP: 0,7%-kal. Egyéb pártok a szavazatok 3,4%-át érik el.

A jelenlegi kormánykoalíció Törökország területén jelenleg csak a mandátumok 37,8%-át szerezné meg, így elveszítené kormányzati többségét. Ez a politikai erőviszonyok jelentős eltolódását jelzi: a AKP alkotta szövetség a jelenlegi állás szerint nem tudná folytatni a kormányzást.

A PolitPro választási trend több, mint egy egyszerű pillanatkép. Az összes releváns közvélemény-kutató intézet adatát egy súlyozott átlagba összesítjük a török választásra vonatkozóan. Mivel a klasszikus „kire szavazna most vasárnap?” típusú kérdések módszertani okokból ingadozhatnak, trendünk statisztikailag megbízhatóbb alapot nyújt: kiszűri a rövid távú ingadozásokat, és láthatóvá teszi a valódi politikai dinamikát.

Több adatforrás kombinálásával minimalizáljuk a véletlenszerű hatások kockázatát. Minden mérés hordoz egy statisztikai hibahatárt (többnyire 1,5% és 3% között). A Törökországra vonatkozó elemzésünk pontosan megmutatja, hogy egy párt erősödése tartós folyamat-e, vagy csupán egyetlen intézet mérési pontatlanságáról van szó.

A számítás transzparens matematikai modellen alapul: a frissebb mérések nagyobb súlyt kapnak, mint a régebbiek. Emellett figyelembe vesszük az intézetek korábbi előrejelzési pontosságát is a módszertani torzítások kompenzálására. Az eredmény egy érvényes trendvonal, amely pontosan tükrözi Törökország pártrendszerének állapotát.

A választási trend alapján 4 párt kerülne be a török parlamentbe: CHP 247 képviselővel, AKP 227 képviselővel, DEM 68 képviselővel és MHP 58 képviselővel.

A Török Nagy Nemzetgyűlés (TBMM) 600 képviselőből áll, akiket ötéves mandátumra választanak. A választás arányos rendszerben, 87 választókerületben zajlik. A 2017-es alkotmányreform óta Törökország elnöki rendszerben működik, ahol az elnököt közvetlenül a nép választja, és egyidejűleg ő az állam- és kormányfő is. A parlament megőrizte törvényhozó szerepét, de már nem vesz részt közvetlenül a kormányalakításban, mivel az elnök a parlamenti bizalmi szavazástól függetlenül nevezi ki kabinetjét. Különlegesség a választási szövetségek rendszere, amely lehetővé teszi a kisebb pártok számára, hogy közösen lépjék át a választási küszöböt.

Törökországban a parlamentbe jutáshoz országos 7%-os választási küszöböt kell elérni. Ezt 2022-ben csökkentették az addigi 10%-ról (ami a világ egyik legmagasabb küszöbe volt). Jelentős újítás a választási szövetségekre vonatkozó szabályozás: ha egy szövetség (pl. a „Népi Szövetség” vagy a „Nemzeti Szövetség”) közösen lépi át a 7%-os küszöböt, akkor az abban részt vevő összes párt küszöb felettinek minősül. A mandátumok tényleges elosztása azonban a szövetségen belül az egyes pártokra leadott szavazatok arányában, a D’Hondt-módszer szerint történik.

Mivel Törökország elnöki rendszer, a klasszikus értelemben vett, parlament által megerősítendő koalíciós kormányok már nem léteznek. A végrehajtó hatalom kizárólag az elnöknél van. Ennek ellenére a szövetségek (Ittifak) kulcsszerepet játszanak a parlamentben. Az elnöknek többségre van szüksége a Nemzetgyűlésben a törvények és a költségvetés elfogadásához. Ezért a pártok gyakran már a választások előtt szilárd blokkokat alkotnak, hogy biztosítsák azt a parlamenti többséget, amely támogatja vagy ellenőrzi az elnök politikáját.

A választás után a Nemzetgyűlés összeül a képviselők eskütételére. A parlament legidősebb tagja hagyományosan ideiglenesen betölti a házelnöki tisztséget, amíg új elnököt nem választanak. Mivel a kormányt (a kabinetet) közvetlenül az elnök nevezi ki, elmarad a korábban megszokott koalíciós tárgyalások szakasza a kormányalakításhoz. Ehelyett a parlament azonnal megkezdi a bizottságok felállítását. A választás utáni fontos feladat az elnök által benyújtott állami költségvetésről való szavazás.

Minden 18 éven felüli török állampolgár választójoggal rendelkezik. Törökország rendkívül magas választási részvételéről ismert, amely gyakran meghaladja a 85%-ot, tükrözve a lakosság erős politikai elkötelezettségét. A török választásokon jelentős tényező a diaszpóra: több millió külföldön élő török (különösen Németországban, Franciaországban és Hollandiában) jogosult szavazni a konzulátusokon vagy határátkelőhelyeken. A választók gyakran ideológiai, vallási és regionális vonalak mentén megosztottak, ahol az olyan nagyvárosok, mint Isztambul és Ankara gyakran eltérő trendeket mutatnak, mint a vidéki Anatólia.