Közvélemény-kutatás – Törökország: A Ankara Araştırma eredményei (2026. március 25.)

A Ankara Araştırma legfrissebb adatai szerint várhatóan 4 párt jut be a török parlamentbe: CHP 238 képviselővel, AKP 231 képviselővel, DEM 74 képviselővel és MHP 57 képviselővel.

A Török Nagy Nemzetgyűlés (TBMM) 600 képviselőből áll, akiket ötéves mandátumra választanak. A választás arányos rendszerben, 87 választókerületben zajlik. A 2017-es alkotmányreform óta Törökország elnöki rendszerben működik, ahol az elnököt közvetlenül a nép választja, és egyidejűleg ő az állam- és kormányfő is. A parlament megőrizte törvényhozó szerepét, de már nem vesz részt közvetlenül a kormányalakításban, mivel az elnök a parlamenti bizalmi szavazástól függetlenül nevezi ki kabinetjét. Különlegesség a választási szövetségek rendszere, amely lehetővé teszi a kisebb pártok számára, hogy közösen lépjék át a választási küszöböt.

Törökországban a parlamentbe jutáshoz országos 7%-os választási küszöböt kell elérni. Ezt 2022-ben csökkentették az addigi 10%-ról (ami a világ egyik legmagasabb küszöbe volt). Jelentős újítás a választási szövetségekre vonatkozó szabályozás: ha egy szövetség (pl. a „Népi Szövetség” vagy a „Nemzeti Szövetség”) közösen lépi át a 7%-os küszöböt, akkor az abban részt vevő összes párt küszöb felettinek minősül. A mandátumok tényleges elosztása azonban a szövetségen belül az egyes pártokra leadott szavazatok arányában, a D’Hondt-módszer szerint történik.

Mivel Törökország elnöki rendszer, a klasszikus értelemben vett, parlament által megerősítendő koalíciós kormányok már nem léteznek. A végrehajtó hatalom kizárólag az elnöknél van. Ennek ellenére a szövetségek (Ittifak) kulcsszerepet játszanak a parlamentben. Az elnöknek többségre van szüksége a Nemzetgyűlésben a törvények és a költségvetés elfogadásához. Ezért a pártok gyakran már a választások előtt szilárd blokkokat alkotnak, hogy biztosítsák azt a parlamenti többséget, amely támogatja vagy ellenőrzi az elnök politikáját.